Szécsi Noémi&Géra Eleonóra - A ​budapesti úrinő magánélete (1860-1914)

Majdnem egy éve Nikkincs bejegyzése után kaptam kedvet ehhez a könyvhöz. Szécsi Noémitól a Finnugor vámpírt olvastam, a Halcsontos Fűző blogját, - amiből ez a könyv - született nem ismertem. Géra Eleonóra a történész-levéltárossal, az ELTE egyetemi docensével közösen öntötték könyv formába mindazt, amit a budapesti úri középosztály nőiről tudni lehet a korabeli források alapján. 

A könyv az élet sok területét lefedi - a magánélettől kezdve a társadalmi szerepvállalásig széles a skála. Megtudhatjuk, hogyan zajlott egy középosztálybeli család élete a nőkre fókuszálva: hogyan leveleztek, mit tanultak (otthon és az iskolában), hogyan 'foghattak férjet' maguknak, a szórakozás milyen formái voltak megengedettek és elérhetőek számukra. A korabeli egészségügyről, a női testet érintő problémákról is olvashatunk, a háztartás, a gyereknevelés is külön-külön fejezetet kap.

Érdekes volt, hogy akkoriban aki megengedhette magának vidéken (pl.: Gödöllőn) vett/bérelt nyaralót magának, de nem csak azért hogy kiszabaduljanak a forró városból, hanem itt kertészkedtek is, hogy télre tudjanak eltenni befőttet, kompótot. A tartósítás nagyon fontos volt ekkoriban, és nagy hagyománya volt a befőzésnek. 

Tetszett, hogy az egyes fejezetekben egyéni sorsokra, vagy családokra (is) fókuszáltak és volt olyan család (pl. Ményei), akik többször visszatértek, így kis családtörténeteket is olvashatunk. Persze a kor híres személyiségei is felbukkannak a könyvben: a Jókai család, a kor híres színésznői (Blaha Lujza, Jászai Mari, stb), a feminizmus alakjai, mára feledésbe merült írónők, stb.

forrás
A könyv a korabeli levelekből, tudósításokból, irodalmi művekből merít és több fényképet is találunk benne. A nők élete mellett kirajzolódik a korabeli Budapest, emiatt is örömmel olvastam, ráadásul a kedvenc időszakomat mutatja be a könyv. 

Érdekes volt ebben az időszakban nőnek lenni: ha jómódú családba született egy lány akkor több lehetősége volt a későbbiekben oktatást kapni, sőt megélni is a tudásából (bár egy korlátozott körön belül). Aki nem volt annyira tehetős, annak az előnyös házasodás volt az egyik lehetőség. Nem irigylem ezeket a nőket - hiába tartott egy család mondjuk szakácsnőt, cselédet, a ruháit lehet hogy maga varrta, vagy más területen kellett spórolnia. 

Ne ijesszen el senkit a könyv mérete - meglepően gyorsan olvasható, egyrészt az olvasmányossága miatt, másrészt viszonylag rövidebb fejezetekből áll. ;)

5/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 448
Ár: 4290 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:
Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense.
Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon. A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét – a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről – szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről – vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Megjegyzések