Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje

Az HBO sorozatfeldolgozása és a Jelenkor új kiadása miatt idén nagy figyelemre irányult erre a díjnyertes könyvre, nekem is adott egy lendületet, hogy végre elolvassam. Meglepődtem milyen gyorsan olvasható, bár a téma nehézsége miatt többször letettem...

Ez a könyv egy olyan disztópikus világban játszódik, ahol a korábbi USA helyén egy végletesen leszabályozott állam jött létre. A benne élők nem tudnak sokat - harcok dúlnak körülöttük? Mi történt a korábbi vezetőségükkel? 

A nők helyzete borzasztó: kiválogatták őket - az időseket és meddőket lassan ölő telepekre száműzték, a magasabb rangúakat békén hagyták, a termékeny nőket, lányokat pedig kiképezték szolgálólányoknak. Az ő feladatuk, hogy egy-egy gyerektelen családban biztosítsák az új életet. 

Elbeszélőnk egy ilyen szolgálólány, aki nemrég került egy új családhoz. A narráció érdekes, lassan adagolva ismerjük meg a jelent, a szolgálólányok világát és a névtelen elbeszélőnk múltját. Torokszorító élmény volt olvasni ezt a könyvet, amiben a nők helyzete kilátástalan, a világ érthetetlen és hiába gondolkodik "Fredé" viszonylag pozitívan mégsem látunk semmi reményt a sorsát illetően. 

Ijesztő volt olvasni, hogy körülbelül pár év alatt mennyire hozzászoktak a körülményekhez. Fredé nem vesztette el az emlékeit a szabad fiatalkoráról, amiben olyan ruhában járt amiben akart, volt férje és kislánya - mégis annyira jól alakítja most a szolgálólány szerepét, hogy bármilyen kísértés érje is, végső soron nem akar menekülni. 

A befejezés szerintem illik a könyvhöz, nem kínál semmi maszlagos, érzelgős befejezést - hihető és megrendítő.

Most jöhet a sorozat!

4/5

Kiadó: Lazi Kiadó

Kiadás éve: 2006

Eredeti cím: The Handmaid's Tale

Oldalszám: 366

Ár: antikvár

Borító: 2/5

Fülszöveg:

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.