William Butler Yeats - Ír ​tündérmesék

Tavaly tavasszal szereztem be ezt a mesegyűjteményt és most januárra terveztem be több mesés-fantasy történettel együtt - ez lett a január tematikája nálam. 

Kíváncsi voltam, hogy a két kelta gyűjtemény után tud-e újat mondani ez a kötet... és igen. :)

Hasonló a kötet felépítése, mint az előzőeknek - Bujtor László fordító, kiadó bevezetőjében megismerkedhetünk a verseiről közismert W. B. Yeats mesegyűjtési munkásságáról, az ír kultúra érdekében végzett tevékenységéről, a kötet fordításáról. Ismét bőséges jegyzetet kapunk a mesékben felbukkanó fogalmakról, személyekről, helyekről. Extra tartalomként van egy fejezet az ír tündérek osztályozásáról, amelyben nem csak az ismertebb banshee, vagy a leprikónok jelennek meg, hanem olyan ijesztő lények, mint a dullahan, ami fejét a hóna alatt viszi vagy a vízi tündérek, akik vörös sipkát viselnek. A kötetben kelta és ír díszítóelemekről (pl.: életfa, kelra kereszt, stb.) is olvashatunk, amelyeket a mesék végét díszítik - az adott történethez kapcsolódóan.

14 mesét tartalmaz a kötet, négy fejezetre bontva: tündérek, gonosz lelkek, macskák, királyok és lovagok. A legjobban a tündéres és - persze - a macskás mesék tetszettek, a lovagos nem az én világom volt. Ami viszont tetszett, hogy ezek a történetek nagyrészt a közemberekről szóltak, hétköznapi eseményekről, amelyeket többször megzavartak a tündérek. A tündérek, manók, gonosz lelkek sokszor játszanak az emberekkel, de ha valaki becsületes akkor megjutalmazzák (Vetélkedő hajadonok). Több mesében felfedeztem ismert történeteket - mint például a Vetélkedő hajadonokban a Rumpelstiltskin/Tűzmanócska szálat; szárazföldre és házasságra kényszerített hableányt (Gollerus asszonya). De olvashatunk szellemjárta házról, vagy elcserélt gyerekről, a kereszténység és az ördög hatalmáról, bátor emberekről, kegyetlen testvérekről és nagyszájú hősökről.

Összességében tetszett ez a kötet: színes válogatásról van szó, amelyben megismerkedhetünk az ír kultúra egy kis szeletével. 

Felkészül az ír és a zanzibári válogatás :D Remélem 2023-ban is el tud hozni a kiadó néhány újabbat (angol talán?, most az Északfi miatt szívesen olvasnék északi népek meséiről). 

4/5

Kiadó: Digi-Book
Kiadás éve: 2022
Eredeti cím: Irish fairy tales
Fordító: dr. Bujtor László
Oldalszám: 208
Ár: 4990 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Az ​ír és kelta mitológia manapság az egyik legkedveltebb, legburjánzóbb és leghatásosabb, legkedveltebb kultúrkör az egész világon. A hihetetlen népszerűség a helyből táplálkozik, az ír sziget szemet gyönyörködtető, lelket rabul ejtő, gondolatokat megbabonázó szépségéből, melyet több ezer éve népesítenek be csodálatos hősök, nagy királyok, félelmetes druidák, huncut manók, ártó szellemek, rosszcsont koboldok. Életük és harcaik, szerelmeik és küzdelmeik, szövetségeik és hőseik, vágyaik és félelmeik változatossága egyesül az ír sziget pazar tájaival és alkotja meg ezt a semmihez sem hasonlítható, egyedi tündérvilágot. Ebben a környezetben játszódnak a mesék, történetek, amiket Yeats gondos kézzel válogatott össze, és fésült szét fejezetekre, majd kiegészítette saját történeteivel.

Yeats mellett további hét szerző írásaiból áll össze az a tizennégy történet, amelyet Yeats ebbe a kötetbe gyűjtött össze, finoman egyensúlyozva és adagolva az eltérő stílusú, eredetű, korú és hosszúságú meséket. Bátran rábízhatjuk magunkat William Butler Yeats kezére és szellemére: a hihetetlenül gazdag ír monda- és mesevilág színes keresztmetszetét kapjuk ettől a kötettől, ami első ízben jelenik meg magyar nyelven.

Ez a gyűjtemény megerősíti Yeats meggyőződését, hogy a képzelet minden élet és művészet forrása. Remélem, hogy Magyarország gyermekei úgy élvezik majd ezeket a nagyszerű történeteket, ahogy az én gyermekeim, és ahogy őket, úgy a magyar gyermekeket is elröpíti a képzelet és álmok világába, a hajdani és mitikus Írország földjére.--Ronan Gargan, Írország magyarországi nagykövete.

William Butler Yeats (1865 – 1939): a XX. századi ír és angol irodalom kimagasló alakja, a hagyományos versformák mestere, egyben a modern költészet megújítója, író, költő, drámaíró és elbeszélő. Munkásságát 1923-ban irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Széles körben elfogadott nézet szerint azon nagyon kevés Nobel-díjas író egyike, akik legjobb műveiket a Nobel-díj megszerzését követően vetették papírra.