Virginia Woolf - A ​világítótorony (újraolvasás)

2011-ben négy Virginia Woolf regényt olvastam - A világítótorony volt az egyik. Erről nem is készült bejegyzés, értékelés - ezért is választottam a júliusi újraolvasásnak ezt a kötetet. (Plusz a tengerpart, világítótorony, nyaralás miatt is tökéletes volt erre a hónapra.).

Idén februárban olvastam újra az Orlando-t, azt jó szívvel ajánlom kezdéshez VW életművéhez - ez viszont egy jóval nehezebb darab és nem csak Tandori Dezső fordításának köszönhetően*. Itt már megjelenik az a tudatfolyam technika, aminek mestere lett az angol írónő - egyik gondolatfolyamból csúszunk át a másikba, ráadásul nagyon furcsa a szórend, a fordítás, ami még inkább kihívást jelent. Nehéz olvasmány volt, a rövidsége ellenére több napig velem volt ez a könyv, de néhány bekezdés után mindig sikerült visszaringatódnom a szövegbe. 

A cselekmény igazából néhány mondatban összefoglalható: egy 10 tagú angol család minden nyarat egy skóciai szigeten tölt. Mrs. Ramsay több vendéget is fogad a nyaralóban, akiknek életébe, gondolataiba forgószínpad-szerűen betekinthetünk. A központi elem viszont, az Anya - maga Mrs. Ramsay. Nyolc gyermeke közül legjobban, a kis Jamest ismerhetjük meg, aki anyja feltétlen figyelmére vágyik - amit megszakít apja betoppanása. Mr. Ramsay professzor, akinek legnagyobb örömet a munkája adja és feltétlen figyelmet követel a környezetétől - elsősorban feleségétől. 

A vendégek közül a legszimpatikusabb nekem Lily Briscoe volt, az egyedülálló nő, aki festészetében próbálja megtalálni az élet értelmét. Ő a regény későbbi szakaszában is visszatér és mérlegre állítja Mrs. Ramsay és a saját életét. Melyikük választott jól?

A regény első szakasza (Az ablak) mutatja be az utolsó békés nyaralást, ezt később megszakítja a világháború, amelyben a Ramsay család több veszteséget is elszenved. A kötet utolsó részében 10 évvel később járunk, amikor a család tagjai és néhány korábbi vendég visszalátogat a nyaralóba. 

Benyomásokat, érzéseket, gondolatfolyamokat olvashatunk, amelyek lazán állnak össze cselekménnyé - de nem is ez volt az írónő célja. Több önéletrajzi elemet beleszőtt a könyvbe, érdekes gondolatokat vet fel és indít el az olvasóban is. 

"Mi az élet értelme? Ennyi volt az egész – oly egyszerű kérdés; csak ahogy múlnak az évek, mind inkább körülkeríti az embert. A nagy felismerés nem jött el eddig soha. A nagy felismerés nem is jön el talán soha már. Helyette mindennapi, kis csodák adódnak, megvilágosodások, váratlanul gyufaláng villan a sötétben: íme, mint most ez."

Ismét megszenvedtem vele, de megérte - különleges írás, amely teljesen kiszakít a hétköznapokból! Ebben a hármas kiadásban Mátyás Sándor fordítása található, már meg is van legközelebb milyen formában fogom újraolvasni ezt a regényt :)

Nemrég az Európás Kapszula Könyvtár kiadásában is megjelent ;)

5/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2004
Eredeti cím: To the lighthouse
Fordító: Tandori Dezső
Oldalszám: 248
Ár: - Ft
Borító: 4/5

Fülszöveg:

Egy ​népes angol polgárcsalád egy skóciai szigeten tölti a nyarakat. Mr. Ramsay, a hóbortos, zsarnoki apa pihenés közben is a karrierjén rágódik, úgy érzi, tudósi pályáján nem jut már előbbre, s bosszúból a környezetét terrorizálja. Kisfiának, Jamesnek egyetlen vágya, hogy kivitorlázhassanak a közeli világítótoronyhoz, az út azonban rendre elmarad, mert apja kinyilvánítja: nincs és nem is lesz ahhoz való időjárás. Mrs. Ramsay, a konvencionális feleség és anya, a hétköznapi élet zavartalanságára ügyelő asszony, a férj, a gyerekek, a barátok érzékenységének villámhárítója, úgy tetszik, hiába próbál harmóniát teremteni. A világítorony elérhetetlen álomként ködlik a tengeren. Mint ahogy kivitelezhetetlennek tűnik vendégük, a fiatal festőnő, Lily Briscoe terve is: elkészíteni Mrs. Ramsay portréját, megragadni, talán csak egyetlen vonással, ennek a lenyűgöző teremtésnek a lényegét.Múlik az idő. Felnőnek a gyerekek, megfogyatkozik a társaság. Közbeszól a nagy háború, a nyaraló sokáig lakatlanul áll. S amikor hosszú évek után ismét visszatérnek, már minden más. James nagy fiú, Mrs. Ramsay nincs többé. Újra lehet-e vajon élni elszállt reményeket, meg lehet-e valósítani hamvukba holt becsvágyakat? Teremthető-e kapocs az elsodort régi világ és az új között?Az írónő egyik legszebb s minden bizonnyal legmeghatóbb regényét tartja kezében az olvasó.Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941).