Art Spiegelman - A teljes Maus
A mai, felnőtteknek szóló képregények között már klasszikusnak számít Art Spiegelman családjának, illetve a lengyelországi zsidók sorsának emléket állító Maus.
Eredetileg folytatásos formában jelent meg egy folyóiratban, később kötetként, 1992-ben pedig Pulitzer-díjat is nyert. Ez a képregény azért is érdekes, mert egyrészt Art édesapjának, Wladeknek a memoárja, másrészt dokumentumregény a holokausztról. A képregény-műveltségem egyik régi várólistás eleme volt ez a kötet, főleg miután a Libri újra kiadta 2018-ban ezt a teljes verziót.
A képregény kerettörténete, a jelenbeli szál New Yorkban játszódik: Wladek második feleségével él Malával; Art pedig készülő könyvéhez [ehhez a képregényhez] gyűjt anyagot, felveszi beszélgetéseiket, amikből kirajzolódik a lengyelországi Spiegelman család sorsa.
A múltbeli szál 1930-tól indul és 1944-ig tart. Kezdve Wladek és Art édesanyja, Andzia megismerkedésével, a fiatalok elhelyezkedésével, amit a lány gazdag családja támogatott. Láthatjuk hogyan lehetetlenítik el a zsidókat egyre jobban: a kijárási tilalom, a jegyrendszer, a gettósítás hogyan vált át a munka- és haláltáborokba hurcolásra. Láthatjuk egyes emberek milyen könnyen használják ki a helyzetet, fosztják meg vagyonuktól a menekülni vágyókat; de szerencsére az ellentétére is van példa – lengyelek, sőt egy magyar lány is segít a Spiegelman házaspárnak a túlélésben.
A Spiegelman család, rokonaik, barátaik megszenvedik a változásokat – elveszítik otthonukat, a gyárukat, kisfiukat, közeli rokonokat, míg végül a házaspár egymástól elszakítva köt ki Auschwitzban és a birkenaui táborban.
Nagyon jól van felépítve ez a vaskos kötet: a múltbeli szálat pont jókor szakítja meg a new york-i részek: amikor úgy érzi az ember, hogy nem bír el ennyi szenvedést, ennyi igazságtalanságot – akkor kapunk egy humoros, vagy keserédes jelenetet a háklis, zsugori Wladekkel. Art nagyon jól bemutatta milyen viselkedésformát hozott magával apja, még ha ő ezen ki is akad minden egyes alkalommal. Jó oka van apjának minden használhatót eltenni, spórolni, megbecsülni minden falatot – hisz életének több mint 10 évében nélkülöznie kell, majdnem éhen halt és vagy tudása, vagy épp ügyes helyezkedése mentette meg a haláltól.
Art egy külön képregény-betétben meséli el édesanyja tragédiáját is, aki nem bírt el a múltból hozott sérülésekkel. A Maus nem csak holokausztról, a világháború borzalmairól szól, hanem arról is, hogy a következő generációkra milyen hatással lesz. Milyen a szüleikkel való kapcsolatuk, milyen emberré válnak, hogyan küzdenek meg a bűntudattal a túlélők. Art a képregénybe is beledolgozta, hogy sokat beszélgetett egy holokauszttúlélő pszichiáterrel, aki olyan dolgokat is megvilágított számára, amit apjával folytatott beszélgetések nem tudtak.
Három adagban olvastam el a képregényt, nagy részét egy szuszra, ami lelkileg eléggé megterhelő volt – nem sok könyvön pityergek, de ezen kicsordult a könnyem. Ajánlom mindenkinek aki érdeklődik a történelem iránt, még ha amúgy nem is szokott képregényeket olvasni. Szerintem Art Spiegelmannak sikerült a célja, hogy olyan formában mutasson meg egy fontos történetet, időszakot amit a többség szívesebben a kezébe vesz.
Wikipédia szócikk (magyarul) a képregény keletkezéséről
5/5
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2018
Eredeti cím: The Complete Maus
Fordította: Feig András
Oldalszám: 296
Ár: 3999 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Eredetileg folytatásos formában jelent meg egy folyóiratban, később kötetként, 1992-ben pedig Pulitzer-díjat is nyert. Ez a képregény azért is érdekes, mert egyrészt Art édesapjának, Wladeknek a memoárja, másrészt dokumentumregény a holokausztról. A képregény-műveltségem egyik régi várólistás eleme volt ez a kötet, főleg miután a Libri újra kiadta 2018-ban ezt a teljes verziót.
A képregény kerettörténete, a jelenbeli szál New Yorkban játszódik: Wladek második feleségével él Malával; Art pedig készülő könyvéhez [ehhez a képregényhez] gyűjt anyagot, felveszi beszélgetéseiket, amikből kirajzolódik a lengyelországi Spiegelman család sorsa.
A múltbeli szál 1930-tól indul és 1944-ig tart. Kezdve Wladek és Art édesanyja, Andzia megismerkedésével, a fiatalok elhelyezkedésével, amit a lány gazdag családja támogatott. Láthatjuk hogyan lehetetlenítik el a zsidókat egyre jobban: a kijárási tilalom, a jegyrendszer, a gettósítás hogyan vált át a munka- és haláltáborokba hurcolásra. Láthatjuk egyes emberek milyen könnyen használják ki a helyzetet, fosztják meg vagyonuktól a menekülni vágyókat; de szerencsére az ellentétére is van példa – lengyelek, sőt egy magyar lány is segít a Spiegelman házaspárnak a túlélésben.
A Spiegelman család, rokonaik, barátaik megszenvedik a változásokat – elveszítik otthonukat, a gyárukat, kisfiukat, közeli rokonokat, míg végül a házaspár egymástól elszakítva köt ki Auschwitzban és a birkenaui táborban.
Nagyon jól van felépítve ez a vaskos kötet: a múltbeli szálat pont jókor szakítja meg a new york-i részek: amikor úgy érzi az ember, hogy nem bír el ennyi szenvedést, ennyi igazságtalanságot – akkor kapunk egy humoros, vagy keserédes jelenetet a háklis, zsugori Wladekkel. Art nagyon jól bemutatta milyen viselkedésformát hozott magával apja, még ha ő ezen ki is akad minden egyes alkalommal. Jó oka van apjának minden használhatót eltenni, spórolni, megbecsülni minden falatot – hisz életének több mint 10 évében nélkülöznie kell, majdnem éhen halt és vagy tudása, vagy épp ügyes helyezkedése mentette meg a haláltól.
Art egy külön képregény-betétben meséli el édesanyja tragédiáját is, aki nem bírt el a múltból hozott sérülésekkel. A Maus nem csak holokausztról, a világháború borzalmairól szól, hanem arról is, hogy a következő generációkra milyen hatással lesz. Milyen a szüleikkel való kapcsolatuk, milyen emberré válnak, hogyan küzdenek meg a bűntudattal a túlélők. Art a képregénybe is beledolgozta, hogy sokat beszélgetett egy holokauszttúlélő pszichiáterrel, aki olyan dolgokat is megvilágított számára, amit apjával folytatott beszélgetések nem tudtak.
„Talán azért kellett, hogy az apjának mindig igaza legyen, hogy ő mindent TÚLÉL, mert BŰNTUDATA volt, amiért életben maradt. És áthárította a bűntudatát…a VALÓDI túlélőre…mert azzal nem kockáztatott.”Szót kell ejteni természetesen a címben is látható szimbolikáról – az egerek jelképezik a zsidókat, a lengyeleket disznó, a németeket macska alakban láthatjuk. Nekem tetszett ez az antropomorf megjelenítés, adott egy kis pluszt a történethez. Maga a rajzolásért nem voltam oda, számomra túl erőteljesek voltak a vonalak, sok panel nem volt olyan jól kivehető első pillantásra.
Wikipédia szócikk (magyarul) a képregény keletkezéséről
5/5
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2018
Eredeti cím: The Complete Maus
Fordította: Feig András
Oldalszám: 296
Ár: 3999 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
„Ezek nem emberek!” Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani.E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit.A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe.Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A Maus eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben – a képregény-irodalomban elsőként – Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)