Jay McInerney - A jó élet

A Fények, nagyváros talán a legismertebb könyve hazánkban Jay McInerneynek, pedig talán ez a regény jobb cégére lehetne. Amikor az alexandrában leemeltem az akciós könyvek közül le se esett, hogy olvastam már az írótól - megfogott a fülszöveg, és 280 Ft-ért nem hagyhattam ott. Az első néhány fejezet után megnyugodtam, hogy ez a könyv nem hasonlít a F, n-ra, és elkezdtem reménykedni, hogy új kedvencet avathatok...

Két főszereplőnk Corrine Calloway (ő ismerős lehet az író korábbi könyvéből, a Lángos csillag fakulból) negyvenes családanya, két ikergyerekkel és több hullámvölggyel a házasságában. Az életük a new yorki felsőbb középosztálybeliek élete: könyvbemutatókkal, baráti vacsorákkal, ahol híres emberek is megfordulnak, és párkapcsolati problémákkal. A történet másik szála Luke McGavock életét mutatja be, aki azonos körökben mozog: sikeres üzletember volt, ám megcsömörlött a munkájától és feladta azt. Szeretne több időt tölteni a családjával, ám a felesége jól megvan nélküle - állandóan partikra jár, hírességekkel smúzol, lányuk, Ashley pedig kamaszként nem épp apja társaságát keresi.

Corrine és Luke élete szeptember 11. után fonódik össze - Luke épphogy megmenekült, ahogy hazafelé támolyog Corrine az első nő akit meglát. Később az Bowling Streeten sebtében felállított ingyenkonyhán találkoznak, és ahogy megismerik egymást egy új élet reménye csillan fel számukra...

"A szeretet nem a vágyról vagy az önmegvalósításról szól. Végső soron a szeretet az, hogy azt akarjuk, ami a másik embernek a legjobb. Szeretni azt jelenti: adni, sőt néha azt: elengedni. Néha arra gondolok, a szeretet nem annyira arról szól, hogy valami az enyém legyen, hanem hogy le tudjak mondani róla."

Ground Zero

Komoly témákat boncolgat a könyv: az egyértelmű társadalomkritika mellett (a new yorki elit életéről), a terrortámadás hatásait is megörökíti; és a házasság, a megcsalás is fő szerepet kap...

Szerencsére az elbeszélés a hagyományos keretek szerint folyt, nem az E/2-es őrületben, ezért is és a feldolgozott témák és a megírás módja miatt is tényleg kedvencet avathattam :)
Nagyon tetszett a váltott nézőpont, az hogy részletesen megismerhettük ennek a két családnak az életét. Érdekelt a new yorki elit élete, bár el is ítélem néhány dolog miatt:

"Na de ki nem hajlamos manapság depresszióra? A Paxil egy kicsit lesimítja az élet hepehupáit. Szedek még Prilosecet, a gyomromra. Csupa P-t. Meg egy altatót, Ambient.  – Efedrint szed? – Csak ritkán, de az nem receptes gyógyszer. Minden barátnőm szedi időnként. Úgy értem, a harmincnyolcas méretet nem olyan könnyű megtartani, és az egész napot mégsem töltheti fitneszteremben."

A mellékszereplők közül külön figyelmet érdemel Luke anyja, Nora, és a Tennesseeben játszódó részek.
Összetett könyv, érdekes szereplők, egyes logikai (pl.: Ashley a könyv elején 14 éves, a végén már 16, pedig csak fél év telik el)- fordításbeli hibák ellenére nagyon tetszett!

A könyv utolsó oldaláig nem tudtam, hogyan fog alakulni a pár sorsa, de valószerű lett a befejezés, és nem is háborgok rajta...Elgondolkodtató könyv, és jól dolgozza fel a terrortámadást - nem tolja az arcunkba, nem lesz giccses a történet, egyszerűen ott van, megtörtént, inkább a szereplők kapcsolatára helyezi az író a hangsúlyt.

5/5

Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: The good life
Oldalszám: 470
Ár: 2800 Ft (Szandiban most 280! Ft)
Borító: 2/5
Eredeti borító: 4/5

Az író jegyzete a könyvhöz (forrás +Saját fordítás ;))

"A jó élet megírása hosszú és nehéz szülés volt. 1999 körül kezdődött, amikor életemben először írói válságban szenvedtem. Nagyon nehéz időszak volt: a harmadik házasságom szétesőben és depresszióban szenvedtem. Aztán 2001 szeptember 11- én, a World Trade Centert megtámadták és az jó ideig az írás komolytalan törekvésnek tűnt.

Eléggé szerencsés voltam, hogy átjussak a rendőrségi barikádokon és bedumáljam magam önkéntesi munkára egy ingyenkonyhára, ami néhány háztömbnyire volt a Ground Zerótól, a Bowling Streeten. Mert sok séfet és éttermest ismertem, az egyik munkám az volt, hogy ételeket kolduljak - sok száz taglieteli bolognait a Babboból, 80 tonhalburgert az Union Sqaure Caféból.

Hosszú ideig egyáltalán nem gondoltam az írásra, de végül, miután bezárt a konyha Hálaadás előtt, rájöttem, hogy New York krónikásaként meg kell próbálnom megjelenítenem a kollektív élmény néhány aspektusát, amit szept.11 ébresztett. Az ötlet, hogy a fikciót valahogy lényegtelenné tették ennek a napnak az eseményei, tévedésnek tűnt. Rájöttem, hogy az irodalom narratívákat és mítoszokat, metaforákat tud nyújtani, amikkel képesek leszünk megérteni és értelmezni a kataklizmát.

Elég hamar tudtam, hogy nem akarok írni a terrorizmusról vagy az esemény globális következményeiről, hanem a népességre való hatásairól. Létre akartam hozni újra a rendkívüli érzelmek közvetlen következményeit. Mindig tudtam egy bizonyos ponton szeretném újra meglátogatni Russel és Corrine Callowayt, a Lángos csillag fakul-ból. Végig velem voltak az évek alatt, és gyakran írtak vázlatokat az életük részleteiről. Ez volt a könnyebbik része, bár 4,5 évig tartott eljutni a 3. és végső verzióhoz. Úgy alakult, hogy az első alig emlékeztetett a végső verzióra..."

Olvasnivaló 9/11-ről:

• Wikipédia
• Az emlékmúzeum és park az ikertornyok helyén - magyarul, angolul

Fülszöveg:

"Az a délelőtt 2001. szeptember 11-én sok embernek megváltoztatta az életét. A Világkereskedelmi Központ közelébenlakó McInerneyét is, aki – miutánsokáig egy ingyenkonyhán dolgozott önkéntesként – nekiállt feldolgozni az új, nagy témát: hogyan reagálnak a terrortámadásra, az átható félelem légkörére, barátaik elvesztésére korábbi sikerkönyvének, a Lángos csillag fakul-nak a hősei. Előtte egy nappal még buli van: a szokásos buli – vagy nevezzük inkább partinak, elvégre komoly, meglett emberekről beszélünk, a New York-i értelmiségi elit tagjairól, akiknek – bár mintha valami nagyon hiányozna az életükből – alig akad komolyabb gondjuk annál, hogy mi legyen a menü, és kit ki mellé ültessenek… Másnap pedig – csípős füst tölti be alsó-Manhattant, a világ fenekestül felfordult, s Corrine, a regény hősnője a Ground Zero közelében talál egy ingyenbüfét, ahol önkéntesként dolgozni kezd… Jönnek-mennek az emberek: rendőrök, tűzoltók, kíváncsiskodók – s ki-ki elmondja a maga történetét. Corrine eleinte abban reménykedik, hogy ez a „közös” megrázkódtatás valahogy rendbe teszi a kapcsolatát férjével, Russell-lal: a profi könyvkiadó unalmas felszíne alatt talán még pislákol az a régi, izgalmas srác, akinek Dylan Thomas és Fitzgerald volt a kedvence, s aki maga is költő akart lenni. De Corrine-t egyszer csak megérinti az új szerelem… McInerney új könyve a szerelemről és a halálról szól. Szerelemről, felfokozott érzelmekről és érzékiségről a tragédia árnyékában – arról, hogy talán mégiscsak létezik „jó élet”, talán mégiscsak meg lehet találni a romantikus szerelmet és az életnek esetleg egy icipici igazi értelmét is…"