Balzac - Goriot apó

Igazából ezt a könyvet már olvastam... na jó, csak a felét, mert itthon csak az alábbi szép régi kiadás volt meg, amiben csak a második fele volt meg. Egyszóval rémlett még a középiskolai tanulmányaimból ez a történet, de egyik karácsonyra (több DK-s könyvvel együtt) megkaptam ezt is. Nehéz volt nekiállni, amikor annyi új könyvet is olvashatnék, de célom, hogy idén be is fejezzem a várólistacsökkentést! :) (most vettem észre azt is, hogy sikerült főleg francia szerzőket-klasszikusokat választanom :))

A színhely, Párizs, a Vauquer-ház, ami középszerű, vagy lecsúszott embereknek ad otthont. Itt él címszereplőnk Goriot apó, akit ez egész ház megvet és kiközösít, csupán azért, mert titkai vannak, és mert ilyenek az emberek... Egy fiatal diák, Rastignac szánja meg és kezd el foglalkozni vele, persze ebben szerepet játszik az is, hogy az öreg két lánya előkelő körökben mozog. Rastignac előtt több út áll, ám nagyon nehéz egy szegény fiatalembernek felemelkedni és vagyonra szert tenni, ezért a gazdag női ismerőseire számít...

A regény egyrészt keresztmetszete az 19. század eleji párizsi társadalomnak - ahol a nemesek feleségei ugyanúgy pénzhiánnyal küzdenek, mint az alsóbb rétegek. Igaz, az ő problémáik szeszélyekből és pazarlásból adódnak.  Balzac élesen mond ítéletet róluk, és ami a legjobb, hogy ezt egy volt fegyenccel mondatja ki:
"– Fura egy posvány – vágott vissza Vautrin. – Aki kocsin jár benne, és úgy sározza be magát, az tisztességes ember, aki gyalog, az gazember. Ha valakit, szerencsétlenségére, rajtakapnak, hogy bármi csekélységet eltulajdonít, ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt, ha egymilliót lop, akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban. És harmincmilliónkba kerül a csendőrség és az igazságszolgáltatás, hogy érvényben tartsuk ezt az erkölcsöt. Nem gyönyörű?"
A másik fontos szál az önfeláldozó apa, Goriot története, aki hamar özvegyen maradt két lányával, akiknek mindent megadott. Élete végén már a saját kényelméről mondott le, hogy fizetni tudja lányai adósságait, kívánságait.
"Ez az apa mindenét odaadta. Húsz éven át adta szíve vérét, szeretetét, aztán egy nap alatt odaadta a vagyonát. Mikor a citrom jól ki volt facsarva, leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat."
Megrázó, hogy mennyire kihasználták a lányai az öreget, mennyire felszínesek voltak!
Jó olvasmány a korról, és az emberi természetről...

4/5

Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2009
Eredeti cím: La père Goriot
Oldalszám: 286
Ár: 980 Ft
Borító: 2/5

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.