John Williams - Stoner

Általában nekem tetszeni szoktak azok a könyvek (bizonyos műfaji határon belül), amikre ráaggatják a bestseller címkét. Nagyon kíváncsian és kicsit félve vágtam neki ennek a könyvnek, reméltem, hogy engem is megfog, mint ahogy a molyos 96%-os (!) értékelésekből várhattam. Hát le kell lőnöm a poént - van aki már Instagramon láthatta is - nem vágtam a földhöz magam ettől a könyvtől...

A történet végletekig leegyszerűsítve összefoglalható az első mondattal: "1910-ben, amikor a Missouri Egyetemre beiratkozott, William Stoner tizenkilenc éves volt. Nyolc évvel később, az első világháború tetőpontján megszerezte doktori fokozatát, oktatói állást kapott az egyetemen, és ott is tanított egészen 1956-ban bekövetkezett haláláig." 

University of Missouri (forrás)

Nagy teljesítmény volt William Stonertől, hogy egy egyszerű farmercsaládból kikerülve egyetemi professzorrá vált. Az egyetem menedék volt számára, megvédte és el is zárta az 'igazi' világtól. A házassága bántott a legjobban - beleszeretett egy szép lányba, de igazán nem is ismerte meg. Edith pedig úgy volt vele, hogy a házasság egy eszköz lehet kikerülni az unalmas otthoni légkörből. Lányukban láttam potenciált, spoiler: de belőle is egy ugyanolyan boldogtalant neveltek, mint amilyen az anyja volt...Spoiler vége.

"Élete negyvenharmadik évében William Stoner megtanulta, amit mások jóval fiatalabban tanulnak meg: hogy az ember nem azt szereti utoljára, akit először szeretett, s hogy a szerelem nem vég, hanem folyamat, aminek során egy ember megpróbál megismerni egy másikat." 

"Igen fiatalon Stoner azt hitte, a szerelem abszolút létállapot, amelyhez, ha szerencséje van, az ember hozzáférhet; érettebben úgy döntött, hamis vallás mennyországa az, amire csak derűs hitetlenkedéssel, szelíden ismerős megvetéssel és kínos nosztalgiával tekinthet. Most, középkorúan kezdett rájönni, hogy nem kegyelmi állapot, nem is önáltatás; a valamivé válás emberi folyamatának látta most, olyan helyzetnek, amelyet pillanatról pillanatra, napról napra újra feltalál és alakít az akarat, az értelem, a szív."

A könyv második fele jobban tetszett az igazi szerelem megjelenése miatt, spoiler: de persze ezt sem élvezhette sokáig ez a szerencsétlen ember...Spoiler vége.

A Stoner egy olyan ember története, akinek az életében nincsenek igazán boldog események, talán ez zavart a legjobban. Az emberi élet elpazarolását láttam ebben a regényben - nem csak az ő sorsában, hanem több mellékszereplőében is. Zavart a közönye, amivel átlendült az elé gördített akadályokon, egyrészről jól jött ez a hozzáállás mert volt olyan dolog, amit az idő megoldott, de a legtöbbet nem. 

A stílus tetszett, az elbeszélői mód végtelenül egyszerű, de szép. Az én naiv lelkem nem viselte el ezt a sok csalódást, és hullámvölgyet. Szép könyv a Stoner, megéri elolvasni, aki fogékonyabb az emberi sorsokra, bármilyen is legyen, annak tényleg tetszeni fog ez a könyv.

4/5

Kiadó: Park
Kiadás éve: 2015
Eredeti cím: Stoner
Oldalszám: 354
Ár: 3900 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"Ötven évvel azután, hogy John Williams írt az ügynökének, a Stoner bestseller lett. Teljesen váratlanul. Bestseller Európa-szerte. Maguk a kiadók sem értik. Bestseller a szó legtisztább értelmében – az a fajta, amely úgy születik, hogy az olvasók adják szájról szájra.„Csodás felfedezés mindazoknak, akik szeretik az irodalmat." Ian McEwan „Briliáns, gyönyörű, hajthatatlanul szomorú, bölcs és elegáns regény." Nick Hornby „Ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben." Tom HanksA történetről: William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell."