Jean Webster - Nyakigláb ​Apó

Végre újra olvastam a várólista csökkentő könyveim közül - mondjuk nem volt nagy feladat, egy 160 oldalas levélregényről van szó. Anno nekem kimaradt a könyvből készült rajzfilm, néhány éve hallottam a történetről egyáltalán.

Főszereplőnk Judy Abbott, aki egy árvaházban nő fel, ahová még csecsemő korában került. Már 17 éves, amikor intézmény egyik pártfogója felajánlja, hogy fizeti a további tanulmányait. A trükk az egészben, hogy a fiatal lány nem ismerheti meg őt, épp csak távozni lát egy magas férfit. A pénzügyi támogatásért cserébe annyit kér, hogy minden hónapban írjon neki egy levelet, amiben beszámol az előmeneteléről. 

Mivel Judy nem akarja a megadott John Sminthnek szólítani a pártfogóját, ezért kitalálja neki a Nyakigláb Apó becenevet. Leveleiben a kollégiumban töltött négy évét követhetjük, tanúi lehetünk, hogyan merül el többféle tantárgyban, olvas el klasszikus műveket, barátnőket szerez - akiknek köszönhetően több kiránduláson, nyaraláson is részt vehet. Ettől függetlenül Nyakigláb Apó is gondoskodik róla, ajándékokat küld neki ill. a nyári szünetre egy majorságban szerez neki helyet. 

Judy tökéletes társa Anne Shirleynek - szinte ugyanolyan a karakterük: árva kislányok, akik a szomorú körülményeikből szerencse folytán kikerülnek és ezt maximális hálával, pozitív életszemlélettel élik meg. Judy ügyesen vegyül el a kollégium világában: keményen tanul, de részt vesz a közösség életében is, annak ellenére hogy származását titkolja a barátnői elől. 

"Nem az élet nagy bajai azok, melyek próbára teszik a jellemet! A nagy tragédiákkal bátran szembenézni és vállalni a szenvedést, az könnyebb feladat, de a mindennapi élet kicsinyes kellemetlenségeit elviselni és mosolyogni rajtuk, az már sokkal nehezebb, ahhoz már erős jellem kell."
Leveleit humorral, gyengédséggel tölti meg, amelyen keresztül képet kapunk róla és az iskolai - kollégiumi életről. Nagyon tetszett, hogy bepillantást kaptam ebbe a világba, Judy pozitív és humoros szemlélete is szimpatikus volt. Kíváncsi voltam, hogy kiderül-e ki a jótevője és szép kis meglepetés ért az utolsó oldalakon :O 

Összességében tetszett ez a kötet, kiskamaszként persze még jobban élveztem volna. Most is könnyed kikapcsolódást nyújtott, élveztem a természetről szóló leírásai, ill. a kollégiumon kívül leírt utazások történetét - legyen szó egy farmról vagy épp New Yorkról. 

Felsős korosztálytól ajánlható - kedves történet, több megfontolandó bölcsességgel.

4/5

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: Daddy-Long-Legs
Fordította: Borbás Mária
Oldalszám: 168
Ár: 2299 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg

Jerusha Abbott mint „talált gyerek” került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja egyhangú, örömtelen életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket megillető jogot: tovább tanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg, aki segíti a fiatal lány sorsának alakulását. Judy Nyakigláb Apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, irodalmi ambícióiról, szerelméről – no és persze a sürgető kíváncsiságról, amely majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó?

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.