Dzsokha al-Harszi - A Hold asszonyai
A történet az 1980-as években játszódik, a kötet első oldalain egyből egy bonyolult családfát kapunk. A fülszöveg szerint három nővér történetét követhetjük végig, de ennél több nézőpontba is bekapcsolódhatunk.
A regény elején Majja, egy fiatal lány épp azzal szembesül, hogy szülei férjhez adják egy olyan fiúhoz, akit alig ismer. Abdallah első látásra beleszeret a csendes és félénk lányba, aki csak a varrógépe felett görnyed. Hamar jönnek a gyerekek, akik közül főként az elsőszülött lányról - Londonról tudunk meg egy kicsit többet.
Izgalmas a könyv elbeszélői szerkezete: időbeli ugrásokkal dolgozik, de van néhány biztos pont, amihez vissza-visszatérnek az szereplők és egyre többet fejtenek fel a cselekményből. Ilyen biztos pont Majja és az esküvő, vagy Abdallah repülőútja és a közben eszébe jutó emlékképek.
Majja húgai, Aszma és Khavla - más életutat járnak be, mint testvérük. Majja szerelem nélkül, teljesen kiüresedve kerül a házásságába, Aszma viszont alig várja hogy elkezdődhessen a kicsit önállóbb élete. Khavla története a várakozásról szól, elmegy mellette az élet mire rájön, hogy mi is történik vele.
Nagy szerepet és sok fejezetet kap Majja férje, Abdallah, akinek kegyetlen gyerekkora volt, édesanyja helyett Zarífa nevű volt rabszolga az igazi védelmezője, ám felnőttként miatta is állandó bűntudat gyötri.
A szerteágazó családregényben megismerhetjük az ománi nők hétköznapjait, kezdve azzal, hogy milyen finomságokkal kedveskednek a kismamáknak, milyen babonák vagy hagyományok kötődnek az anyasághoz és a szüléshez. Számunkra teljesen idegen családi felállásokba és háztartásokba tekinthetünk bele - a hagyományok, vagy a büszkeség miatt egyes gyerekek szeretteik nélkül, egy gazdag családtag házában megtűrve nőnek fel.
A lányok lehetőségeiről, oktatásukról is kapunk néhány információmorzsát, ill. Omán történetének egy kis részét szintén megismerhetjük. Érdekes volt látni, hogy az a lány is, aki olvas és szeretne még több oktatáshoz jutni, ő is örömmel veszi, hogy egy vadidegen feleségül vegye, mert ebben látja életének következő lépcsőfokát. Majja ezzel szemben teljesíti kötelességét férje és családja felé: szül három gyereket, de teljesen magába zárkózik.
Meglepő módon számomra nem Majja, hanem Abdallah története vált érdekessé: a félárva fiú, aki igyekszik megfelelni apjának, továbbvinni a vállalkozást, sikeresen venni a házasság kihívásait. Úgy éreztem ő a szív ebben a történetben, aki tud és mer szeretni, de sok fájdalommal és bűntudattal küzd. Fontosságát mutatja az is, hogy vele zárul a kötet.
A könyv felét szinte egyhuzamban olvastam el, mert vittek magukkal a rövid fejezetek - bár az elején meg is kellett küzdenem a gyors nézőpontváltásokkal. Dzsokha al-Harszi regénye olyan, mint egy kaleidoszkóp - különféle szereplők, történelmi pillanatok, családi helyzetek és sorsok bukkannak fel benne.
Tökéletes arra, hogy ízelítőt kapjunk Ománból - ajánlom, ha szeretnétek megismerni egy más kultúrát, más sorsokat, mint amikről eddig olvastatok!
4/5
Kiadó: Sztalker Csoport
Kiadás éve: 2021
Angol cím: Celestial Bodies
Fordító: Karim Chorfi, Kertész Judit, Tüske László
Oldalszám: 296
Ár: 1500 Ft
Borító: 4/5
Fülszöveg:
Jokha Alharthi regénye egy ománi három nővér-történet. A könyv meghatóan és nyíltan beszél női szerepekről, választásokról és életutakról, a házasság különféle módjairól vagy a szabad szerelemről, és persze az ezekkel járó örömökről és szenvedésekről. Boldogságaik és bánataik pedig egy olyan egzotikus országban tárulnak fel, mint Omán. A három nővér története mentén a társadalom különféle rétegeibe, a legszegényebb, rabszolga családok életétől a legtehetősebbek világáig, is beleláthatunk. Alharti regénye az első olyan arab nyelven írt könyv, ami megnyerte a Nemzetközi Man Booker díjat és az első olyan ománi női szerző, akinek művét angolra fordították.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)