Alice Munro - Asszonyok, lányok élete
Alice Munrotól idén olvastam először - januárban a Juliet kötetet, amiben három összefüggő novella jelent meg. Az annyira tetszett, hogy nyáron nagy lelkesen megvettem ezt a könyvét, és jövőre folytatni szeretném az ismerkedést a szerzővel :) (Sőt annyira tetszett ez a regény, hogy molyon készítettem egy kanadai írókra fókuszáló kihívást is!)
Alice Munro novellaíróként ismert, ezért kapott irodalmi Nobel díjat is 2013-ban. Az Asszonyok, lányok élete elvileg regény, de gyakorlatilag inkább novellafüzér, melyben egy karakter szemszögéből követhetjük felnőtté válását. A fejezetek lazán kapcsolódnak egymáshoz, és mindegyik egy központi témát, életeseményt bont ki. Vannak benne visszautalások, amik utólag magyaráznak meg dolgokat, de van amit a homályban hagynak.
Főszereplőnk, Del Jordan a könyv elején még kisgyerek - a végére pedig 18-19 éves lány egy kisvárosban él szüleivel. Gyerekként még egy tanyasi házban, később édesanyjával beköltöznek egy városi házba. Del anyja egy viszonylag tanult nő, aki megunva a háziasszony szerepét munkát keres magának, ebből tartja fel a bérelt házat a városban. Ezzel szemben Del apukája egyszerű életet kedvelő ember, aki ezüstróka tenyésztésből él. Owen, a lány öccse inkább húz az apjához, ezért a történet egy pontján el is veszítjük szem elől.
Érdekes szerkezete van a könyvnek, novellákat olvashatunk egymás után, amikben nem is mindig közvetlenül Delről tudunk meg valamit, hanem a környezetéről, a családjáról, később az iskolatársairól. Egy tipikus felnövéstörténet, amit mindig szeretek olvasni - megvolt a példaképkeresés, a természetfelettivel való viszony, barátságok, szerelmek, a testi vonzalom ébredése, és a jövőbeli célok meghatározása. Tetszett, ahogy a hétköznapi élet is megjelent, ebben a kanadai kisvárosban - elvileg Alice Munro önéletrajzi elemekkel is bővítette a történeteket.
"Szerinte a férfi és a női gondolkodásmód közötti különbséget könnyen lehet illusztrálni azzal, ahogy egy fiú meg egy lány ül a parkban egy padon, és a teliholdat nézi. A fiú a világegyetemre gondol, mi-lyen hatalmas, milyen rejtélyes; a lány azt gondolja, „meg kell mosnom a hajamat”. Ez annyira őrülten felzaklatott, hogy le kellett tennem a magazint. Azonnal nyilvánvaló lett számomra, hogy én nem úgy gondolkozom, mint a lány, a teliholdról életem végéig nem jutna eszembe, hogy hajat kell mosnom. "
Del anyukája viszonylag modern nő, aki becsüli azt, ha egy nő dolgozik, tanul - ezért lányában is ezt erősíti. Szerencséje van, mert Del értelmes, szeret tanulni és kíváncsi. A történet egy pontján azt hittem, hogy elveszett arra az életre, amit az édesanyja megálmodott neki, de aztán belátta, hogy mi kell neki.
Szerettem olvasni ezt a könyvet, és örülök, hogy a polcomon van - szépen megírt történet, ami olvastatta magát. Szeretném sorra keríteni a többi kötetét is!
5/5
Kiadás éve: 2014
Eredeti cím: Lives of Girls and Women
Oldalszám: 308
Ár: 3900 Ft
Borító: 4/5
Fülszöveg:
Az önéletrajzi ihletésű „Asszonyok, lányok élete” Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal nővé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban. Az elbeszélő, Dell a város és a bozótvidék határán, ezüstróka-tenyésztő apja farmján éli kisgyerekkorát, ahol öccsével és családi barátjukkal, alkalmazottjukkal, a különc Benny bátyámmal tölti ideje java részét. Amikor iskolásként a városban kezd élni, szinte csak nők veszik körül: anyja, egy határozott gondolkodású, a kisvárosi normákat áthágó asszony, aki enciklopédiát árul a helyi gazdáknak; albérlőjük és barátnőjük, a szabados életvitelű postáskisasszony és Dell iskolatársa, Naomi, akivel megosztja és átéli a kamaszkor félelmeit és féktelenkedéseit. Velük együtt vagy éppen ellenükben keresi Istent, tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást, próbálja megtalálni a saját útját és szerepét, miközben végig megmarad a kisvárosi élet bölcs és szellemes megfigyelőjének. Dell nyolc története megindító, mégis humoros beszámoló asszonyok és lányok életéről, a társadalmi korlátok elleni kisebb-nagyobb lázadásokról, a női szerepek változásairól, a felnőtté válás naposabb és árnyékosabb pillanatairól.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)