Madeline Miller - Akhilleusz ​dala

Erre a könyvre az elmúlt években többször felfigyeltem, több ismerősöm olvasta - legutóbb nyáron láttam sokaknál, amikor a Líra nyári akciójában jó áron lehetett megvenni. Akkor beszereztem (igaz a Coopból :D) én is - és tologattam magam előtt az olvasását. Végül ezt a könyvet vittem magammal a kecskeméti utamra, és tökéletes választás volt. Az olvasás másik érdekessége, hogy Dórival megbeszéltük, hogy egy időben fogjuk elkezdeni - így nemsokára ő is érkezik a véleményével! 

Madeline Miller latin és ógörög szakon végzett a Brown Egyetemen, és tanította is ezeket a nyelveket. Úgy sejtem ezért a tudása megvolt ahhoz, hogy a történelmi hátteret szépen megalapozza első regényében, amelyben Homérosz Iliászában történteket dolgozza fel, Akhilleusz és Patroklosz szemszögéből. 
Forrás: Lenissimo
Nekem régen nagy kedvencem volt ez a történet és az Odüsszeia is - igaz először egy gyerekeknek átírt mesés formában találkoztam vele (és jobban is jártam, mintha középiskolában kellett volna először megismernem a történetet a hexameteres soraival és rengeteg görög nevével). Az érdeklődésem egyetemig elkísért - tanulgattam egy kicsit ókorig görög nyelvet és az ókori irodalom órát is szerettem. Ezért garantált volt, hogy ez a könyv tetszeni fog nekem, főleg mivel könnyed regényes formában és egy meglepően új nézőpontból dolgozza fel a sztorit.

Maga az Iliász a trójai háború utolsó, 10. évében játszódik és Akhilleusz haragját, becsületének megsértését meséli el. („Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, / Vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak” - olvassátok hangosan, olyan szép az időmértékes verselés ;))
Madeline Miller regénye ezzel szemben Akhilleusz barátja Patroklosz szemszögéből mesél, és gyerekkoruktól ismerhetjük meg őket.

Patroklosz szeretettelen családban nő fel - apja nem becsüli; anyja szegény, nem egészen normális, van néhány boldog percük, de a fiúnak inkább szomorú az élete. Akhilleuszt, aki vele egy idős, egy futóversenyen látja először, amit természetesen megnyer. Patroklosz apja, Menoitiosz még oda is vágja elbeszélőnknek, hogy lám ilyen egy igazi fiú. 

Patroklosz később a Péleusz udvarába kerül, így közvetlen közelről csodálhatja Akhilleuszt. A fiú a halandó phthiai király és Thetisz, tengeri nimfa gyermekeként született, és megjósolták neki, hogy ő lesz a legnagyobb görög. Patroklosz nem véletlenül figyeli mindig csodálattal - szépsége, ereje, gyorsasága kiemeli a halandók közül. Mégis Akhilleusz felfigyel erre a csendes fiúra és barátjává fogadja. Együtt nevelkednek fel, Kheirontól, a kentaurtól tanulnak évekig, amíg harcba nem hívják Akhilleuszt. Anyja, Thetisz egész életében az oldalvonalról figyeli fia fejlődését, barátságát és mindent megtesz, hogy a legnagyobb hős válhasson belőle. Ám elrejti a spártai királyok hadba hívó szava elől. A történet végét persze tudjuk - el kell mennie Trójába, ahol 10 évig vár a döntő ütközetre. 
"– Adhatok egy tanácsot? Ha valóban a barátja vagy, segítesz neki, hogy maga mögött hagyja azt az érzékeny lelkét. Azért megy Trójába, hogy embereket öljön, nem pedig azért, hogy megmentse őket. – Képtelen voltam elfordítani a tekintetem Odüsszeusz igéző, sötét szeméről. – Ő egy fegyver, egy gyilkos. Ezt ne feledd el! Hiába használsz egy dárdát sétabotnak, az még nem változtat a rendeltetésén."
A regényben egy olyan oldalát ismerjük meg a híres párosnak, amit a klasszikus mondákból nem - azt, hogy milyenek lehettek gyerekként, milyen kapcsolat fűzte őket egymáshoz, hogyan ébredt fel a vágy és igazi szerelem egymás iránt. Szerintem nagyon szépen építette fel a kapcsolatokat az írónő, nem éreztem furcsának, vagy erőltetettnek. 
Forrás: awanqi
Akhilleusz ahogy egyre idősebb lett, egyre kevésbé lett szimpatikus számomra a viselkedése, a döntései miatt - Patroklosz viszont elképesztően támogató, hűséges társa volt. Mindketten tisztában vannak a jóslattal, ami egyikük végét okozza majd, de igyekeznek élni az életüket, addig ameddig adatott. 

Érdekes volt a Trója alatti tábor hétköznapjaiba is bepillantani, de nekem a kedvenc részeim az ezt megelőző fejezetek voltak - a gyermekkor, a kamaszkor, a tanulás és egymásra találás évei. 
A háborúban kicsit eltávolodnak egymástól, Akhilleusz felveszi azt a viselkedést, azt az arcot, amit a nép, az istenek várnak tőle - Patroklosznak pedig meg kell küzdenie azzal, hogy szerelme egy gyilkológéppé válik. Esténként viszont visszavedlik a kedvesévé, aki miatt eljött vele erre az útra. 
A kedvenc szereplőm mellette, Odüsszeusz volt, akinek csavaros gondolkodása szépen megjelent azokban az epizódokban, ahol felbukkant. 

Összességében tetszett ez a könyv, bár Akhilleusz nagyképű viselkedése sokszor kivágta nálam a biztosítékot. Az írónő nagyon szépen átemelte az eposz és a mitológia részeit, és egy új nézőpontot adott a történetnek. 

Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretik a görög mitológiát, illetve az átdolgozásokat ;)

Nagyon kíváncsi vagyok MM második regényére, a Circe-re, amiről nemrég jelentette be a General Press, hogy januárban érkezik magyarul!

4/5

Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2014
Eredeti cím: The Song of Achilles
Oldalszám: 334
Ár: 3490 Ft
Borító: 4/5

Fülszöveg:
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.