Géra Eleonóra&Szécsi Noémi - A modern budapesti úrinő

Tavaly nyáron olvastam Géra Eleonóra és Szécsi Noémi első közös társadalomtörténeti könyvét, melyben a budapesti "úrinők" életét mutatták be 1860-1914 között. Ez a könyv annak a közvetlen 'folytatása': azonos koncepcióval az 1914-1939 közötti időszakra vonatkozóan.

A világháború közötti időszak ha lehet, még érdekesebb, mint a korábbi köteté - a nők egyre szabadabbak az öltözködés, a kikapcsolódás, a tanulás és munka világa terén. A polgári lakások egyre kisebbek lesznek, egyre kevesebb személyzetet tartanak - a pénzügyi helyzet romlása illetve a technikai újdonság miatt egyaránt.

Érdekes módon több probléma ekkor már megjelent, ami ma is megnehezít(het)i a nők életét: karrier vagy családalapítás, munkavállalás kérdése, vagy akár a gyerekszám csökkenése (megfelelő lakás híján ez mindig probléma).

"Míg korábban a lányok azért vártak a házasságra, mert az asszonystátusz a társadalmon belüli nagyobb megbecsültséget, nagyobb mozgásteret és a családon belüli – főleg háztartásra, gyermeknevelésre vonatkozó – önrendelkezési jogot jelentette, a háború után a leányélet nagyobb szerepet kapott a korábbiakhoz képest, nem csupán átmeneti korszak volt a gyermekévek és a férjhez menés között. Beletartozhattak az iskolaévek, az élményszerzés (szórakozás, utazás), valamint akár a munkavégzés önálló keresőként."

A kötet hasonlóan épül fel a korábbihoz - az élet területeit lefedő nagyobb témákhoz (párkapcsolat, házasság, anyaság, testkép, háztartás, oktatás, háború hatása, munka világa, szabadidő) több rövidebb fejezet tartozik, amelyek levelekből, újságcikkekből, irodalmi alkotásokból illetve fényképekből merít. Volt több visszatérő szereplő - 'egyszerű' polgárkisasszonyok, akinek a naplójából megismerhettük a tanulás világát, vagy a szórakozás több formáját; illetve a kor híres emberei is sorra megjelentek az egyes fejezetekben.

Ahogy az előző kötet, ez is nagyon olvasmányos, informatív, ne ijesszen el senkit a mérete, mert gyorsan olvasható, rövid fejezetekre tagolt könyv, ami 'eteti' magát. Ajánlom a történelem kedvelőinek, illetve akit érdekel a nők helyzete, a társadalom mindennapi működése ebben az időszakban. Több irodalmi forrást is említ, ami további kikapcsolódást illetve mélyebb megismerést nyújt. Örülök, hogy én már többet olvastam az Édes Annától kezdve Bródy Lili többször hivatkozott Mancijáig.

5/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 440
Ár: 4490 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:
A ​"haladó vagy korszerű", „érdekes”, „a hagyományt nem követő”, „szokatlan”, „divatos” vagy „praktikus” jelentéssel bíró „modern” jelzőt a háború után egyre nagyobb kedvvel alkalmazták magukra a nők, ha azt akarták kifejezni, hogy haladnak a korral, divatosak, fiatal(os)ak, szakítanak a tradíciókkal, dinamikusak, észszerűen gondolkodnak… A modern lány magától értetődőnek érezte, hogy középiskolába jár, még ha nem is feltétlenül szeretne továbbtanulni, a modern nő rúzsozta magát és nyáron fürdőtrikóban evezett a Dunán, hogy lebarnuljon, a modern anya akkor érezte magát biztonságban, ha kórházban szült, a modern úriasszony porszívót vett cselédjének… A korszellemhez igazodó, magát modernnek tartó asszony tehát hitt az önérvényesítésben, a társadalmi fejlődésben, az orvostudományban és a technikában – azaz a modern lét vívmányaiban.
A modern budapesti úrinő (1914-1939) két nézőpontot – a város- és művelődéstörténészét, valamint a nőtörténet iránt elkötelezett íróét – alkalmazva arra vállalkozik, hogy korabeli naplók, memoárok és levelezések, egykorú újságcikkek és irodalmi művek segítségével, olykor statisztikákra és tudományos feldolgozásokra támaszkodva felvázolja az egyik háború kitörésétől a másikig azokat a történéseket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták az adott korszakban a fővárosban élő középosztálybeli nők hétköznapjaira. Ismerteti a kor női sorsainak sajátos tendenciáit, a magánélet jellegzetes szokásait, azzal a szándékkal, hogy felkeltse a kutatók érdeklődését a számos, még feldolgozásra váró történelmi fehér folt iránt, legfőképpen pedig, hogy ráébressze az olvasót, hogy az életmódtörténetnek kijáró figyelemmel kezdje el magában felidézni közvetlen felmenői életét, hiszen az itt következő történetekben néha szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsára is ráismerhetünk.
Szécsi Noémi