Paula McLain - A párizsi feleség

Már többször szembejött velem ez a könyv, a legutóbbi Nikkincsnél, és Andiamonál láttam, ez adta meg a végső lökést, hogy ezt nekem most el kell olvasnom. Üdítő olvasmány volt a 'kötelezőim' (várólistacsökkentés) mellett. Ernest Hemingway memoárját a párizsi éveiről, a Vándorünnepet nem is olyan rég olvastam, így friss volt az élmény. A párizsi feleség ezeket az éveket mutatja be Hadley Richardson, Ernest első felesége szemszögéből.

Hadley 28 évesen, Chicagoban ismeri meg az akkor kezdő írót, vonzódnak egymáshoz, Hadley ki akar törni addigi boldogtalan életéből, egy éven belül össze is házasodnak. Persze nem megy ez ilyen könnyen - ott van Hadley barátnője, aki már rég ismeri a fiatal Hemingwayt, és nem sok jóval kecsegteti a lányt, és Hadleyt el is bizonytalanítja, hogy a fiú 9 évvel fiatalabb nála. Végül csak összeházasodnak, és korai terveiket megváltoztatva, Róma helyett Párizsba veszik az irányt. 

Hadley és Ernest 1922, Svájc
forrás

Innentől szinte ugyanazok a témák-események jelentek meg, mint a Vándorünnepben, de persze kicsit Hadleyhez idomulva. Több szó esett a magánéletükről, a külföldi útjaikról (úgy irigyeltem őket, hogy annyi helyen jártak - Párizsban éltek, Ausztriában, Svájcban teleltek, nyáron Spanyolországba mentek a bikaviadalokra), és a válásukról is többet megtudtam, (Hemingway erre nem nagyon tért ki). 

Az évek alatt megismerkedtek a párizsi "elveszett nemzedék" többi tagjával (Ezra Pound, a Fiztgerald házaspár, Gertrude Stein, stb), Hemingway ekkor indult meg az elismert íróvá válás útján (ekkor jelent meg az első regénye a Fiesta, amit persze most el is akarok olvasni :D).

"Egyesek szerint keményebben és kitartóbban kellett volna küzdenem a házasságomért, de egy elmúlt szerelemért küzdeni olyan lett volna, mint élni próbálni egy elveszett város romjai között. Nem bírtam elviselni, így meghátráltam…"

Hemingway, Duff, Hadley és barátaik
1925, Spanyolország
(A Fiestát ihlető nyár) forrás

Az írónő a bostoni John F. Kennedy Presidential Library-ban őrzött levelezések és papírok alapján írta meg Hadley félig hiteles szemszögét a párizsi évekről.

Szerintem jó munkát végzett, nagyon olvasmányos formában mutatta be honnan indult ez a lány, milyen gondolatai lehettek, hogyan viselhette el az írófeleség szerepét. Szomorú voltam a könyv végét olvasva, amikor kezdett szétesni a házasságuk, mert úgy éreztem tényleg különleges kapcsolatuk volt - Hadley maximális támogatása, szeretete sem volt elég. Élete végén Hemingway is elismerte (a prológus szerint), hogy tényleg különleges volt a házasságuk, annak ellenére, hogy utána még háromszor megnősült.

Jó volt visszatérni a '20-as évek Párizsába, és most még több könyvet szeretnék olvasni, ami ebben az időben született (Fitzgeraldot, Ford Madox Fordot, és persze a Fiestát - bár a bikaviadalokban semmi szépséget nem látok, de ettől függetlenül érdekes lesz). 

Hadley is szimpatikus volt: át tudtam érezni a bizonytalanságát, a szerelmét az író iránt, és tiszteltem az önfeláldozását - lehet, hogy emiatt van aki nem tartja erős nőnek, de a könyv végén pontosan ezt bizonyította - nem hisztériázott, majdnem hideg fejjel engedte el Hemingwayt, mert tudta, hogy nem tarthatja vissza.

5/5

Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: The Paris wife
Oldalszám: 376
Ár: 3500 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

"A párizsi feleség Ernest Hemingway és első felesége, Hadley Richardson szívszorító szerelmének története.
Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak – köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald – színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük.
A kávéházak szabados erkölcsű világa azonban ellentétben áll a család és a monogámia hagyományos értékeivel. Hadley féltékenységgel és önbizalomhiánnyal viaskodik, Ernest pedig ígéretes írói karrierjének elindításán fáradozik. Párizs tele van csábítással, és a házaspárnak szembesülnie kell a veszéllyel: Hemingway árulása az irodalomtörténet egyik legszebb szerelmének végét jelentheti."