Szép versek - Závada Péter - Ahol megszakad

Tovább ismerkedem a magyar kortárs költőinkkel - Závada Péter jó választásnak tűnt, ő is slammer, mint Simon Márton - már ha lehet ennyire általánosítani valakit :) Eddig még egy kötete jelent meg - az Ahol megszakad. A Libri oldaláról: "1982-ben született Budapesten. Az ELTE angol-olasz szakán diplomázott. Hónapokig élt Kaliforniában, Rómában majd Párizsban. Dolgozott nyelvtanárként és reklámszövegíróként. Kamaszkorától fogva az Akkezdet Phiai rap és slam poetry csapat tagja. 2009 óta publikál verseket, megjelent többek közt a Holmiban, a Jelenkorban, az Ex Symposionban és a Literán."

Csak néhány vers tetszett igazán, a legjobban persze ez - nyár óta az egyik kedvenc számom a Magashegyi Undergroundtól.

Szinopszis

Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen!

Oly könnyű volt veled, s velem nehéz.

Múltunk lakik ma minden létigében.

Nem baj, ha nem hiszel. Fő, hogy remélsz.

Platánfa ága csüng a vén ereszre.

Beléd oly görcsösen kapaszkodom.

Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek se.

Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom.

De minden olvadást fagyok követnek:

A polcon Rilke dől egy Proust-kötetnek

-- eltűnt időnkben mennyi révület!

És mennyi szép remény zenéje benned!

Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy,

hogy is mehetne bármi nélküled?

Fülszöveg:

"A Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal."