Anthony Trollope - Hitek és remények

Egy nagy akcióban szereztem be ezt a könyvet egy éve, megnyert magának a fülszöveg, és amúgy is szeretem a viktoriánus korban játszódó történeteket.

Felüdülés volt a Vörös és fekete után ezt a regényt olvasni :)

Egy devonshire-i faluban él a megözvegyült Mrs. Ray két felnőtt lányával, Dorotheával és Rachellel. Dolly szintén özvegy, nagyon fiatalon elvesztette a férjét, egy komor, élhetetlen, hitbuzgó nő, aki szereti sanyargatni magát, a túlvilági jutalom reményében - mondom, hogy élhetetlen. ;) 

Rachel, a fiatalabb húsz éves - ő a regény főszereplője (az eredeti cím szerint is), történet az első szerelme körül forog és az akadályokról, amit az élet elé állít. 

Rachel szófogadó lány, de nem követi vakon az idősebbeket, lázadozik is a maga módján, ám passzív, de szerethető. Nővérétől, már annál jobban ki tudtam akadni, bár ennél a jelenetnél helyeslően bólogattam:

"– „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek”, emlékszel erre Dorothea? – Ez azonban nem jelenti azt, Mr. Prong, hogy nem lehet önálló véleményünk, s nem figyelmeztethetjük a hozzánk közel állókat, amikor látjuk, hogy rossz útra tévednek. Ugyanezt mondanám most önről, amikor…
– Nem, Dorothea ez az én szent kötelességem! Az én feladatom. Ezért kentek föl lelkésznek. Ha nem látod a különbséget, félreismertelek…Végzetesen félreismertelek.
– Azt akarja ezzel mondani, hogy csak egy lelkész képes különbséget tenni jó és rossz között? Ez szemenszedett ostobaság, Mr. Prong!"

A két lány anyja szerencsétlen kis nő, akiről már az első oldalakon megtudjuk, hogy nincs nagy önállósága, szereti lányait, Rachellel van igazán bensőséges viszonya, szimpatikus volt ő is, de nagyon határozatlan. Jókat derültem azokon a részeken, ahol a fiatalemberekről elmélkedett:

"Vérszomjas fenevadnak vélt minden fiatalembert, akik azért járnak a lányok után, hogy fölfalják őket, miként a macska bánik el az egérrel."

"Amikor egy-egy esküvőről hallott, s megtudta, hogy Ádám valamelyik küszködő fia feleséget vett maga mellé, hogy arcának verítékével családjáért fáradozzon, szívből örült a hírnek, és magában helyeselte Ádám fiának frigyét. Valahányszor azonban fülébe jutott, hogy egy fiatalember leány körül sündörög – bár ez volt az egyetlen módja, hogy feleséget találjon magának –, mélyen lesújtotta a világ elvetemültsége, s magában buzgón imádkozott, hogy legalább a lány meneküljön meg, akár a tűzből kiragadott üszkös fadarab."

link

Két tevékeny nő volt a történetben: Mrs. Butler Cornbury, a helyi földesúr felesége, aki szárnyai alá vette Rachelt, és Rayék egyszerű, de csupa szív szomszédja Mrs. Sturt.

Nincs semmi túlzás ebben a könyvben, eléggé egysíkú - Rachel és Luke hamar egymásba szeretnek, a könyv befejezése is sejthető. Nem tartogat sok izgalmat a könyv, még a sörüzem körüli vita sem, amibe a fiatal Luke Rowan beleártja magát :) 

Mégis jó volt belesüppedni ebbe a 19. századi világba, ahol egy séta, néhány levél döntő fontosságú. Kellemes kis olvasmány, de nincsenek benne nagy érzelmek, vagy legalábbis nekem nem ez jött le.

4/5

Kiadó: Lazi Kiadó
Kiadás éve: 2010
Eredeti cím: Rachel Ray
Oldalszám: 359
Ár: 3500 Ft (Molyboltban most 500 Ft ;))
Borító: 4/5

Fülszöveg:

"Anthony Trollope-nak, a 19. századi angol irodalom legtermékenyebb szerzőjének briliáns kötetét tartja kezében az olvasó. A viktoriánus prózaírás klasszikusa nagy népszerűségnek örvendett saját korában, melyet ironikus, egyéni hangjának, remek jellemábrázoló képességének és lényeglátásának köszönhetett.
E regényében egy angol vidéki kisváros kusza társadalmi viszonyait boncolgatja egy föltáruló szerelem tükrében. Főhőse, Rachel Ray, egy elszegényedett polgári család szépreményű leánykája, akinek életét két ellentétes vonzás: a bigott vallásosság eszméinek való megfelelés és az ifjúi szív hevülete teszi pokollá. Özvegy édesanyja és hitbuzgó, ugyancsak özvegy nővére olyan elvárásokkal terhelik a leányt, amelyekkel aligha egyeztethető össze fellobbanó szerelme az öntörvényű, karrierjét egyengető városi ifjú, Luke Rowan iránt. A kisebbik lányát rajongva szerető, ám roppant határozatlan, s mások ítéletén csüggő anya akaratlanul is egyre több akadályt gördít leánykája útjába. A szerelmesek helyzetét még tovább nehezíti a nagy múltú, ám annál ihatatlanabb sört főző cég csökönyös vezetője, Mr. Tappitt és ármánykodó felesége, valamint a kisváros pletyka- és botrányéhes polgársága.
E színes kavalkádban szikrázik föl Trollope sziporkázó humora, máig szórakoztató ironikus hangvétele, páratlan egyházkritikája és kiváló karakterábrázolása, amelyekhez képest a történet már-már másodlagossá válik."