Cécile Pivot - A kis francia könyvesbolt

Tavasszal szeretek francia szerzőktől olvasni és ez a könyv passzolt egy molyos kihíváshoz is - egyúttal egy új szerzőt ismertem meg. 

Cécile Pivot nem hagyományos formában, hanem levélregényként mutat be több életutat, a gyász feldolgozását, boldogtalanságot és újrakezdést. Egy 2019 februárjában induló - májusig tartó levelezőtanfolyam résztvevőit ismerhetjük meg, egymásnak írt leveleik alapján.

A tanfolyam megálmodója Esther, a 40-es évei elején jár, nemrég veszítette el édesapját és a címbeli kis francia könyvesbolt tulajdonosa (ezen kívül a boltnak nem lesz szerepe ;)). Elég vegyes társaság jelentkezik a tanfolyamra, mely egy személyes találkozó után veszi kezdetét. A tagok két levelezőpartnert választhatnak maguknak, már beszédes az is, hogy ki - kit választ. 

A leveleken és a célzott kérdéseken keresztül kibomlik előttünk sokféle életút - kezdve Estherével, aki félárván nőtt fel, édesapja pedig nemrég lett öngyilkos. Juliette és Nicholas egy házaspár, akik a nő pszichológusa tanácsára kezdenek el egymással, ill. egy-egy választott résztvevővel levelezni. A történetükön keresztül képet kapunk a szülés utáni depresszió mélységeiről és megoldásáról - mindkét fél szemszögéből. 

Jean egy ötvenes éveiben járó üzletember, aki az elmúlt évek alatt kiégett, már a pénzszerzés sem teszi boldoggá. Egy tönkrement házasság, kiüresedett munka és közöny hatására próbálkozik valami újjal - a levelezőtanfolyammal. 

Samuel a legfiatalabb tag, aki életkezdeti válságban van - nem fejezte be a sulit, nincs munkája, nem érdekli semmi - később megtudjuk milyen tragédiát rejt az ő élete.

Jeanne a lelkes 70-es, vidéken élő egykori zongoratanárnő férje elvesztése miatt megtorpant életében - szeretne új kapcsolatokat találni és szívesen mesél különféle aktivitásáról, mint például az állatok védelme, vagy a környékén épülő lakóparkok iránti ellenszenve.

Egyikük élete sem tipikus, mindegyikük küzd a gyásszal - magánnyal, fájdalommal, csak más okok miatt. Ám ahogy egyre jobban megismerik a másikat, tanácsot adnak, vagy elgondolkodnak elkezdenek változni, feldolgozni a velük történteket. 

Gyorsan olvasható, érdekes élethelyzeteket megvillantó regényt kaptam, ami szépen mesél a megrekedésről, magányról és az újrakezdésről. Gyorsan 'átfolyt' rajtam a sztori (elég sűrűek most a hétköznapok) - ami nagyon megfogott most, hogy a szülés utáni depresszió milyen lehet, ill. az öregedésről írt egy helyen épp olyan gondolatokat, amik pár nappal korábban bennem is megfogalmazódtak. 

Megértettem, hogy az öregedés első jele a lemondás. Kevésbé vagyunk motiváltak, ellenben aggodalmaskodóbbak, lustábbak leszünk, könnyen feladjuk. Elég hozzá egy kis apróság. Összekuporodunk, és szépen lassan visszahúzódunk a csigaházunkba. A változás szinte észrevétlen, de valóságos. Az öregség ellen harcolni mindennapos küzdelem, amelyet addig vívhatunk, amíg egészségesek vagyunk.

Magát a tanfolyam részt kicsit mondvacsinált indoknak éreztem, hogy miért fonódik össze ezeknek az embereknek a sorsa. Esther azon kívül, hogy néhány témát megad, talán csak egy karakter stílusát javítgatja.

Ajánlom, ha egy kicsit könnyedebb lélektani regényt kerestek!

Kíváncsi vagyok a szerző nemrég megjelent másik regényére is (Néha ​kiderül az ég). 

4/5

Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2023
Eredeti cím: Les lettres d'Esther
Fordította: Kaló Krisztina
Oldalszám: 272
Ár: 3990 Ft
Borító: 4/5

Fülszöveg:

Egy történet szerelemről, reményről, rejtélyről és összetartozásról

Az apja emlékére Esther levélíró műhelyt indít egy franciaországi könyvesboltban, hogy másoknak is megmutassa a szavak erejét. Igencsak meglepődik, amikor tucatjával érkeznek a jelentkezések a tanfolyamra, és hamarosan egy idős hölgy, egy kiábrándult üzletember, egy egymástól elhidegült házaspár és egy szomorú kamasz fiú leveleinek a társaságában találja magát. Ahogy Esther diákjai felfedezik a sorok között megbúvó reményt, álmokat és félelmeket, Esther is egy új, váratlan kalandokkal teli világba kerül.