L. M. Montgomery - Anne ​otthonra talál

Vannak klasszikus ifjúsági regények, amik teljesen elkerültek: csak filmfeldolgozásban, mesefilmben láttam, vagy még abban sem. Az Anne is ilyen - gyerekként talán elcsíptem a tévében egy-egy feldolgozását, de igazán tavaly ősszel, a Netflix sorozat hatására ismertem és szerettem meg L. M. Montgomery, kanadai írónő történetét. 

Eleinte a sorozatot nézve nem tudtam hova tenni magamban ezt a cserfes, nagyon lelkes árva kislányt, akit végre befogad egy család. Az első néhány rész után viszont a szívembe zártam a történetét és nagyon tetszett a látványvilág, a hangulat és karakterek fejlődése.

A könyvtől tartottam, féltem hogy túl tömény lesz nekem Anne túláradó stílusa, de jót tett hogy egy évet pihentettem, mert most vágytam arra a biztonságos és egyszerű világra, amit nyújtani tudott. 
Az alaptörténetet talán többen ismeritek, ill. olvastátok is - Instagramon többen megosztottátok velem, hogy ez az egyik kedvenc könyveket; utólag sajnálom, hogy nem találkoztam én is korábban vele. 
Anne Shirley 11 éves kislány, aki két nevelőszülőnél nőtt fel, majd az árvaházból úgy néz ki végre egy szerető családba kerül. Marilla és Matthew Cuthbert, egy testvérpár veszik magukhoz, akik már idősek és szeretnének egy kis segítséget a farmon, a ház körül. Igen ám, de ők egy kisfiút terveztek befogadni... Az elcsúszó üzenetek miatt egy vörös hajú, lelkes, monologizáló energiabomba került helyette az életükbe. Hamar rájöttek, úgy kell lenni hogy Anne lesz a sajátos kis család új tagja. 
A könyvben kicsit novellaszerűen ismerhetjük meg Anne és a Cuthberth testvérek mindennapjait, kalandjait fejezetről-fejezetre. 

Megismerhetjük milyen a kanadai kis sziget élete, Anne a ház körüli teendők megtanulása után barátnőt is talál magának, majd az iskolában is egyre jobban teljesít. Persze mindig van valami feladat, vagy érzés amivel meg kell küzdenie, és ez nem is megy könnyen. 
Anne egy nagyon különleges kislány, aki néha túl sok - Marilla többször leállítja, hogy ne csacsogjon már, hanem lásson neki a feladatainak, de titkon ő is szereti hogy egy ilyen különleges kislány került hozzájuk. 

Az első könyvben 11-16 éves koráig követhetjük Anne-t, amikor is 'főiskolára'* kerül, hogy majd megkezdhesse a későbbi tanulmányait. (*Az iskolai rendszer más mint a miénk.)
"– Túlságosan vágyódsz dolgok után, Anne – sóhajtotta Marilla. – Az életben tenger csalódás fog érni.– De hiszen a készülődés már fele öröm, Marilla! – kiáltotta Anne. – Lehet, hogy az ember nem kapja meg, amire vágyik, de ez sem foszthatja meg a várakozás boldogságától. Mrs. Lynde mondta, hogy „boldogok, akik semmit sem remélnek, mert nem csalatkoznak", de én azt hiszem, hogy rosszabb semmit sem várni, mint csalódni."
Ami miatt nagyon tetszett még felnőtt fejjel is ez a könyv és ajánlom több korosztálynak, hogy egy viszonylag egyszerű és nosztalgikus korban és helyszínen játszódik az 1900-as évek elején, ahol a szereplők megélik minden percüket, Anne és barátnője Diana sokat játszik a természetben; rengeteget beszélgetnek, megosztják egymással minden gondolatukat. Illetve Anne pozitív szemlélete, az a sok szeretet amit hordoz - az követendő és üdítő. Imád mindent maga körül, meglátja a szépet egy borús napban is, igaz magával szemben nagyon kritikus és hiú, de belátja egy idő után hogy mik az értékei.
Ami miatt levonhatnék egy pontot, hogy a vége eléggé összecsapott benyomást keltett - miután Anne végzett a különórákkal és vizsgákkal, hipp-hopp a főiskolára kerül, majd visszatér Avonlea-be.

A Netflixes sorozat az elején nagyon szépen követte a könyvet, de kibont olyan rétegeket a szereplőkben - a mai látásmódnak megfelelően - amiket a könyv nem is említ, nem is érint, vagy épp egy kicsit máshogy. Nekem ez nagyon tetszett, és a könyv és a sorozat között a Netflixes sorozat áll közelebb hozzám. Ettől függetlenül örülök, hogy elolvastam végre, már csak azért is, hogy tudjam majd másoknak is ajánlani - főleg a kiskamasz korosztálynak.

5/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 1992
Eredeti cím: Anne of Green Gables
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Illusztrálta: Rényi Krisztina
Oldalszám: 350
Ár: - Ft
Borító: 2/5

Fülszöveg:
"Avonlea kanadai falucska népe felbolydul: vajon mi indíthatta a besavanyodott agglegényt, Matthew Cuthbertet, no meg kardos nővérét, a háztartását parancsnoki szigorral vezető Marillát, hogy árva gyereket fogadjanak tanyájukra? Bizony, a szorgalmas, puritán testvérpár fölött eljárt az idő – segítségre van szükségük, és ki lenne erre alkalmasabb, mint holmi apátlan-anyátlan legényke, aki örül, ha fedelet kap a feje fölé? Mekkora aztán Matt meglepetése, amikor a várt legényke helyett egy pulykatojásképű, vörös hajú leányzó várja, szerény bőröndjén üldögélve, hogy örökbefogadója megjelenjen… Matthew legszívesebben azonnal visszaküldené, Marillától sem várhat sokat a jövevény, aki, mint kiderül, az Anne névre hallgat. Vissza is penderítenék menten, ha a különlegesen fejlett szókinccsel rendelkező, jég hátán is megélő kis árva lány, akit jócskán cibált már az élet, és alapos ismereteket szerzett a felnőttek világáról, ki nem vágná magát a kutyaszorítóból, és lány létére nélkülözhetetlenné nem tenné magát a derék idősödő testvérpár életében… Persze az út a kölcsönös megértéshez, mi több: a szeretethez ugyancsak rögös, de a talpraesett kislány sikerrel végigjárja: segíti ebben élénk képzelete és az, hogy a világot szépnek és megjavíthatónak látja. Az 1908-ban napvilágot látott bájos regény csakhamar meghódította a fél világot, a kanadai írónő pedig folytatások sorában számolt be Anne életének újabb viszontagságairól. Anne kis- és nagylány korának kalandjaiból, a kanadai falucska lakóinak életéről óriási népszerűségű televíziós filmsorozatot készített az amerikai Disney Csatorna. A bőbeszédű, hirtelenkedő kislány, a szűkszavú, tartózkodó, de érző szívű felnőttek, a századelői kanadai vidéki élet nálunk szinte ismeretlen körülményei és Lucy Maud Montgomery kiapadhatatlan mesélőkedve bizonyára nálunk is meghódítanak fiatalt-idősebbet, a szívhez szóló, emberi derűvel átszőtt történetetek minden kedvelőjét."

4 megjegyzés:

  1. Ó Anne <3 én is felnőttként ismerem meg Montgomery írását, és ez az egyik legnagyobb szivfajdalmam hogy kislányként nem ismertem, pedig milyen jó lett volna! De így is imádom! Pont az újraolvasásán gondolkodtam októberben :)
    A Netflixes sorozattól amúgy sokáig tartottam, mert hát a Sullivan sorozat! De oh nagyon nem kellett volna, ez pont olyan feldolgozás amit zseniálisnak tartok, és tényleg olyan jó hogy megcsinálták! Szerettem ezeket az új rétegeket amiket hozzáadtak a sztorihoz meg a szereplőkhöz, ez a komorabb tónus olyan jól állt a történetnek. Alig várom hogy jöjjön a folytatás!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pacsi :)
      De legalább már tudjuk mit adjunk majd egy kislány, vagy érdeklődő kisfiú kezébe jó időben. Felnőttként is sokat tud adni, annyi pozitív szemlélet és okos gondolat van benne. Elkezdtem közben a 2. részt is olvasni, az is tetszik :)
      Nagyon várom én is 3. évadot a Netflixtől!

      Törlés
  2. Mint írtam instán is, a harmadik könyvnél megálltam, de azért mosolyogva emlékszem vissza a történetre. a Netflixes sorozatot pont azért nem akartam elkezdeni, mert egyrészt az eredeti feldolgozást (szinkronosan!) imádom, és azt olvastam, hogy az új sötétebb hangvételű, valóban rávilágít olyan dolgokra, amiket a giccs elfedett. Azonban most már érdekel, mert számomra hitelesebb is lehet ettől a történet. Szóval belekezdek majd :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem most majd a 2. után én is tartok egy szünetet, hogy ülepedjen meg beosszam magamnak ezt a sorozatot :)
      Nagyon ajánlom a Netflixes verziót, igazán a mai kor ízlésének megfelelő, és nagyon szépen gazdagították a karaktereket.

      Törlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.