Elizabeth Gaskell - Cranford, Egy orvos vallomásai

Pont egy hete lelkendeztem a legújabb kedvenc angol sorozatomról, a Cranfordról.  Azóta sikerült megszereznem a könyvtárból a könyvet, először meglepődtem, hogy két kisregényt találtam benne (meg voltam győződve, hogy az Egy orvos vallomásai, csak az alcím).
"Elizabeth Gaskell (1810–1865), a kiváló angol írónő, Dickens, Thackeray és Charlotte Brontë kortársaként az angol irodalom aranykorának egyik jelentős képviselője, akit az elmúlt évtizedben újra felfedezett magának az igényes olvasóközönség. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a műveiből készített BBC filmsorozatok: az Észak és Dél, az Édesek és mostohák, valamint a Magyarországon még be nem mutatott Cranford, többek között Judy Dench és Imelda Staunton főszereplésével. A Cranford talán nem is regény, inkább egymással összefüggő elbeszélések sora, amelyekben a szerző gyermekkora városának, Knutsfordnak, és a városka jellegzetes figuráinak állít maradandó emléket, sok humorral, szeretettel, a rá jellemző finom iróniával. A másik kisregény, az Egy orvos vallomásai, a Cranfordból megismert kisvárosi közegbe került fiatal orvos mulatságos és szívszorító pillanatokban egyaránt bővelkedő beilleszkedését, párválasztásának buktatókkal teli történetét mutatja be. A partiképes Mr. Harrison megjelenése nagy felbolydulást okoz a városka hölgyei között, az ifjú doktor szándékai ellenére hamarosan a női vágyak, félreértések és intrikák középpontjába kerül."

Az első kisregény a Cranford hosszabb, ezt Mary Smith meséli el. Róla nem sokat tudunk meg, csupán annyit, hogy családját régi barátság fűzi a cranfordi Miss Deborah és Mathilda (Matty) Jenkynshez. Mary több hetet náluk tölt az évek során, és az eközben tapasztalt eseményeket, anekdotákat írja meg. A kisváros érdekes szokásokkal bír, ezeket már az első oldalakon olvashatjuk, miszerint: 
"Azzal kell kezdenem, hogy Cranfordot az amazonok tartják birtokukban." és "Itt a takarékosság mindig „elegáns” volt, és a költekezés mindig közönséges és hivalkodó. A „savanyú a szőlő” filozófiájának ez a válfaja nagyon békéssé és elégedetté tett mindnyájunkat."
A kisváros élete nem unalmas, mindig történik valami, ami felpezsdíti a hírekre (és pletykákra) kiéhezett hölgyeket. A lakosok kicsit merev normái miatt mindig akad valami olyan, amin kellően megbotránkozhatnak  és hetekig tárgyalhatják. Elég egy keresztbe tett láb, vagy kicsit hangosabb beszéd a cranfordi hölgyek biztos kibeszélik egymás között. Azt hihetnénk, hogy egy gonosz, pletykás népségről van szó, pedig nincs így - a bajbajutottakon (barátokon és ismeretleneken egyaránt) gondolkozás nélkül segítenek.

Egy orvos vallomásaiban Frank Harrison, kezdő orvos kalandjait olvashatjuk. Duncombe-ba (Cranford melletti kisváros) érkezik, ahol Mr. Morgan veszi pártfogásába. Frank egyből beleszeret a helyi lelkész lányába, Sophy Huttonba, és igyekszik jobban megismerni és több időt vele tölteni az doktori elkötelezettségei mellett. Ám nem megy az olyan könnyen, mert Duncombeban is olyan pletykás asszonyok laknak, mint Cranfordban (lényegében lehetne ugyanaz a kettő, erre utal az író is egy helyen). Végül szegény férfit már három nő 'ostromolja' a különböző félreértések miatt...

Ami megfogott a könyvben a kedves kisvárosi környezet és a kedvenc történelmi időszakom mellett, a humor - az ironikus stílus mellett, igazán komédiába illő eseményekről is olvashatunk. Amin már a sorozatban is nagyokat nevettem: a macska megette a csipkegallért, a sérült tehén flanelruhát kapott, ill. Frank szerelmi háromszöge is ide tartozik.

Kedvenc idézeteim, amiken nagyokat mosolyogtam:

"Apám is férfi volt, jól ismerem a fajtáját." [mondja Miss Pole a megrögzött vénkisasszony :D]
"-Csináltasson neki flanel mellényt és flanel alsót, asszonyom, ha azt akarja, hogy életben maradjon. De én inkább azt tanácsolom: vágassa le szegény párát, de most rögtön. Miss Betsy Barker fölszárította könnyeit és szívből köszönetet mondott a kapitánynak. Munkához látott, és hamarosan az egész város kivonult megcsodálni az Alderneyt, amint sötétszürke flanel öltözékben jámboran ballag a legelőjére…. Láttak önök valaha is Londonban szürke flanelbe bújtatott tehenet?""– Attól tartok, asszonyom, nyálkahártyája van szegénynek! Együttérző mormogás. – Szerencsére nem mindig végzetes a dolog. Azt hiszem, Mr. Rose tudott néhány esetről, amikor valaki, akiről kiderült, hogy nyálkahártyája van, még évekig elélt!" [a tudálékos orvosfeleség... :D]
5/5

Kiadó: Artemisz
Kiadás éve: 2008
Sorozat: Velünk élő klasszikusok 2.
Eredeti cím: Cranford, Dr. Harrison's confession
Oldalszám: 292
Ár: 2600 Ft
Borító: 3/5


A sokat emlegetett sorozat annyiban különbözik a regénytől, hogy összeolvasztották a kettő eseményeit - Frank Cranfordba érkezik és itt történik meg a sok kalandja, és a vasút okozta eseményeket jobban kiemelték. Illetve néhány szereplő sorsa másképp alakul (pl.: a Brown családé), a sorozatban pedig egy új szált adtak a történethez a Lady Ludlow-Harry-féle események hiányoznak a könyvből. A sorozat egyből a szívembe lopta magát, de ez úgymond a mai kor szájíze szerint mutatta be az eseményeket: jobban összefüggtek az események, több volt a dráma. A könyv lassabb hangvételű, és - főleg a Cranford - kicsit szétszórtabb is a sorozathoz képest.

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.