Kőrösi Zoltán - Milyen egy női mell? -Hazánk szíve
"Kőrösi Zoltán Milyen egy női mell? című műve csaknem kétszáz évet felölelő, magával ragadó családregény, melyben két eltérő történelmi múltú család, a Galíciából Magyarországba vándorló Orlik és a Morva-vidékről betelepülő Flaschner família szövevényes története keveredik egybe, végső soron egy magyar család példázatos sorsát rajzolva meg. Olvasható szenvedélyes, sodró szerelmi regényként, ahol a test és lélek vonzalmait és gyötrelmeit, a szerelem mibenlétét kutatja a szerző és az olvasó, generációkon, hagyományokon, eleve elrendeléseken és szabad akaratokon át. Mindemellett Kőrösi Zoltán regénye nagyszabású történelmi regény is, ahol a dokumentumok és kortörténeti szövegek beolvasztásával a szerző csaknem kétszáz év magyar történelmének tablóját festi meg a nagy történelmi események oldalnézetével, a kisemberi sorsok, családtörténetek ábrázolásával. Példázatos mű, ahol két család történetét a közép-európai történelem tapasztalatai alakítják."A szövevényes családregény valamikor a 19. század elején-közepén indul, a Flashner nagyszülőkkel, akik Morvaországból érkeztek Magyarországra. Egy vidéki kisvárosban (nem jöttem rá melyikben) élnek, kovácsműhelyt nyitnak, ami több generáción át működik is. A Flashner nagyanya ajándékba kap egy odeasszai kereskedőtől egy ezüst karkötőt, ami végigvonul az egész könyvön, ahogy egymásnak adják a szereplők. (Spoiler: Amúgy meg vagyok győződve róla, hogy a nagyanya intim viszonyba került a kereskedővel, és a fia, István is az idegentől van... :)). A leszármazottak végül szétszélednek az országban, van aki Budapestre megy, vagy más vidéki városokba.
A történelem eseményei közben tombolnak: a világháborúk, a zsidótörvények, az '56-os forradalom, a szocializmus eseményei elevenednek meg előttünk, remekül bele tudtam magam képzelni magam ezekbe az eseményekbe, jobban mint ahogy régen a történelemkönyvemből olvashattam. Ez volt a regény egyik nagy erőssége számomra.
A Flashner család mellett a zsidó származású Vágó és Orlik família összefonódásáról is olvashatunk. Mellettük még egy harmadik család is megjelenik, Jó Mária (Liszi ápolja 1956-ban). A könyv végére a három család leszármazottainak a sorsa így-úgy összefonódik: munkatársak, barátok, szeretők lesznek.
Mivel elég sok a szereplő, írtam magamnak egy kis családfát (ami jól jönne akár a belső borítón is, ahogy Grecsó Krisztián könyvében), hogy jobban követhessen a szálakat. Olyan apróságokban fonódik össze a családok sorsa, mint hogy az egyik albérlője a másiknak, vagy munkatársa, ápolója, stb.
A könyv erősen szépirodalmi, a rengeteg visszatérő mondat, idézet miatt. A körkörös szerkesztés (aminek a karkötő az egyik jelképe?) jellemzi: a fejezetek végén és kezdetén ugyanazok a mondatok állnak, csak persze más-más értelemben. Az utolsó fejezet is bezárja a kört (ez nagyon tetszett), visszatérünk a kezdő fejezet városába, állapotába.
A sok ismétlés néhol már zavart is, de a megható, többször tragikus történet, érdekes és szerethető szereplők és a történelem megelevenedése miatt:
5/5
Kedvenc idézeteim a könyvből:
"Nem azért van az idő, hogy túléljük, hanem arra való, hogy újra és újra átéljük."
"Mennyi por kell ahhoz, hogy mindent, ami valaha fontosnak hatott, a felismerhetetlenségig belepje az észrevétlen szitáló idő."
"Nem is aludni jó, de továbbaludni a legjobb. Tudni, hogy álmodik az ember, és álmodni tovább."
"Álmunkban valaki felemel bennünket, és addig forgat, amíg minden rossz ki nem potyog belőlünk."Kiadó: Kalligram
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 287
Ár: 2800 Ft (Könyvudvar 790 Ft)
Borító: 4/5
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)