Sally Rooney - Intermezzo

Sally Rooney az egyik kedvenc íróm - a Baráti beszélgetéseket 2020-ban olvastam, azóta újra is olvastam, utána pár hónappal a sikerkönyvét a Normális embereket kerítettem sorra, a következő években pedig vártam az új megjelenéseit. A Hová lettél, szép világ szintén tetszett, de az első két olvasmányom hatott rám a legjobban. Tavaly ősszel jelent meg az Intermezzo - és bevallom néhány negatív értékelés miatt halogattam az olvasását. Kár volt, mert az első negyede után megfogott a szöveg, belerázódtam a tudatfolyam elbeszélésmódba és a Koubek fiúk életébe.

Peter és Ivan Koubek között 10 év korkülönbség van - Ivan 22 éves sakkozó, aki épp kikerült egyetemről és alkalmi munkákat vállal. Ezzel szemben fivére már sikeres dublini emberi jogi ügyvéd, aki viszont a kapcsolatai terén küszködik. Édesapjuk temetésével indít a regény, amelyben egyből belecseppenünk Peter szemszögébe és innen apránként bontakozik ki a testvérek mindennapjai különböző epizódokon keresztül. 

Megtudjuk, hogy Peterrel évekkel ezelőtt szakított élete szerelme, egy tragikus baleset után - Ivan pedig még csak most keresgéli a szerelmet. Édesanyjuk már kiskorukban elvált apjuktól, Ivan élt együtt édesapjukkal, akihez a legközelebb érezte magát. Most ez biztos pont eltűnt, bátyjával pedig évek óta nem találják a közös hangot.

Ez a regény az útkeresésről szól - egyrészt a két testvérnek egymás felé, másrészt romantikus kapcsolataikon keresztül. Másik fontos téma a gyász és a szétesett család tagjainak kapcsolattartása.

Ahogy a szerzőtől megszokhattam nem hétköznapi kapcsolatokat, helyzeteket mutat be: ott van egyrészt az a nyíltság, ahogy feltárja a két testvér érzéseit, ellentmondásait, berögződött viselkedését és sebeit. Másrészt Ivan és Peter párkapcsolatai nagyobb korkülönbséget mutatnak be: Peter oldaláról az 'elfogadott' fiatal szerető képét - Ivan oldaláról egy idősebb nő szerelmét, aki 'biztos kihasználja a naiv fiút'. Mindkét oldalról képet kaphatunk a kapcsolatok előnyeiről, a varázsukról, de a hétköznapok valóságáról, a jövő lehetséges lefutásáról is.
Több pontjával tudunk kapcsolódni: legyen szó a gyászról, a testvérekhez vagy a szülőkhöz fűződő kapcsolatokról, párkapcsolatokról - viszonyokról.

Ha úgy vesszük ez az időszak, amit bemutat a regény cselekménye egy intermezzo - közjáték a testvérek életében, ami fontos eseményeket, beszélgetéseket és találkozásokat hozott nekik. A befejezés nyitott - kérdés, hogyan indulnak tovább, kit választanak, mit hoz számukra a jövő?

Néhol lehet, hogy túlírt, ahogy több molyos értékelés említi, ismétli magát - mégis nekem ez most egy 5 csillagos élmény volt, egy olyan szöveg, ami napokkal a befejezése után is velem maradt, amiből több idézetet kijelöltem és elgondolkodtatott.

5/5

Kiadó: 21. Század
Kiadás éve: 2024
Eredeti cím: Intermezzo
Fordító: Dudik Annamária Éva
Oldalszám: 414
Ár: 6490 Ft 
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Az Intermezzo középpontjában egy testvérpár áll, Peter és Ivan Koubek, akik nem is lehetnének egymástól elütőbb egyéniségek.

Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd. Magabiztos, kompetens, lehengerlő. De apjuk halála után csak gyógyszerrel tud aludni, és nem boldogul a párkapcsolati bonyodalommal, amibe belenavigálta magát. Napjai két nagyon eltérő nő vonzásában telnek: Sylvia Peter régi első szerelme, akivel máig meghitt a kapcsolatuk, Naomi pedig egyetemista, aki egyelőre mindent brahira vesz.

Peter öccse, Ivan huszonkét éves, és versenyszerűen sakkozik. Visszahúzódó, feszengő típus, nagyszájú bátyjának tökéletes ellenpárja. A gyász első heteiben ismerkedik meg Margarettel, egy idősebb nővel, aki problémákkal küszködik. Ivan és Margaret viszonya gyorsan komolyra fordul.

A két testvér élete – és szeretteiké is – új szakaszba ér: vágyak, kétségek és lehetőségek őrlik fel őket. Rá kell jönniük, mennyit bír el az élet, mennyit bírnak el ők maguk.