Becky Chambers - Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

Valószínűleg Fruzsi csatornáján figyeltem fel néhány éve Becky Chambers amerikai íróra és munkásságára. Azóta több könyvmoly is elolvasta ezt a regényét és jó véleményeket hoztak róla, ezért izgatottan vártam a magyar kiadást, amit a Metropolis Media hozott el nekünk.

Már az első fejezetektől beugrott T. J. Klune korábban olvasott két regénye - hasonló koncepció szerint épül fel a Hosszú út... Szerintem aki szerette ezeket, valószínűleg ez a kötet (és sorozat) is tetszeni fog ;)

Na de visszatérve erre a regényre: Becky Chambers a messzi-messzi jövőbe visz el minket, egy olyan világba, ahol az emberi faj már jócskán meghaladta múltját, a Földet elhagyta és kapcsolatba került a galaxis más értelmes fajaival. Terraformált bolygókon, holdakon vagy éppen űrhajókon élnek, kereskednek - ill. egy részük a Földön maradva próbál túlélni.

Ashby kapitány Wayfarer nevű hajójával féregjáratok fúrásával foglalkozik, ezzel biztonságot útvonalat képes teremteni más járművek számára. A regény elején épp új könyvelőjét várja. 

Rosemary egy marsi városból érkezett és már az első oldalakon érezhető, hogy menekül a múltja elől. A hajó közössége erről mit sem tudva, többé-kevésbé* lelkesen várja az új csapattagot. *Már az egyik első karakter akit megismerünk - Corbin - fenntartásokkal kezeli az új munkatársat, ráadásul ő kapja azt a hozzá nem illő feladatot, hogy vezesse körbe a hajón. 

Rosemary hamar beszokik a vegyes társaságba és kezdetét vehetik a kalandok.

A Wayfarer csapata nagyon változatos: négy emberi lényen kívül több más fajú személy is dolgozik itt. Ahogy Rosemary megismerkedik velük, úgy ismerjük meg mi olvasók is ezt a világot és a benne élő fajokat, kultúrákat, életformákat... 

A regény címe a hajó egy nagy megbízására utal: egy korábban ellenséges faj próbál csatlakozni a galaktikus közösséghez - Ashby és csapata azt a feladatot kapják, hogy készítsenek egy járatot a toremi faj bolygója közelében, amivel becsatolják a közösségbe és könnyen elérhetik őket. 

A hosszú út során szépen kibontakozik előttünk mindegyik karakter életútja, nem csak a sötét űrben repülünk velük, hanem különféle bolygókon - holdakon is megállunk és még többet megtudhatunk a Becky Chambers által alkotott jövőről. 

Elsa Varland fanartja a csapatról

A regény erőssége a karaktereken van, aminek nagyon örültem, mert nem nagyon olvasok scifit, és a technikai részleteknél általában csak pislogok. Nem mondom, hogy a féreglyukak minden részletét megértettem, de nem is volt rá szükség - a cselekmény és a karekterek közti kapcsolatok, kémia, a világ újszerűsége vitt magával és a kezdeti bevezető után nem szerepelt sok technikai részlet. 

Nem gondoltam volna, hogy lehet cozy egy scifi regény, de ez az. Az ütött-kopott hajó, ami otthont ad egy sokszínű csapatnak egy békés sziget, még ha sokszor zajlik is rajta az élet, a nap végén szereplőink leülnek vacsorázni és kikapcsolódnak egymás társaságában.

Az lmbtq spektrum több részletét felfedezhetjük a regényben - vannak itt nemváltó karakterek, leszbikus kapcsolat, szerintem egy aszexuális szereplő, ill. egy nagyon érdekes teremtmény akire többes számban utalnak. Az egész csapatot az egymás iránti tisztelet és szeretet kapcsolja össze, még ott is ahol először nem tűnik megoldhatónak.

Imádtam ezt a regényt, teljes kikapcsolódást nyújtott elmerülni a világában - már értem a rajongást. Ide nekem a folytatás(oka)t! :D

Azoknak ajánlom, akik olvasták és szerették T. J. Klune korábban magyarul is megjelent regényeit, vagy egy teljesen újszerű olvasmányélményre vágynak. Azoknak is jó választás, akik eddig idegenkedtek a scifitől, ez egy jó belépő lehet ;)

5/5

Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2022
Eredeti cím: The Long Way to a Small, Angry Planet
Sorozat: Wayfarer 1.
Fordító: Szente Mihály
Oldalszám: 486
Ár: 4990 Ft (Vedd meg kedvezményesen a kiadótól!)
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Rosemary ​Harper nem sok jóra számít, amikor csatlakozik az öreg Wayfarer személyzetéhez. Ugyanakkor, noha a szedett-vedett hajó jobb napokat is látott már, menedéket kínál neki, egy esélyt arra, hogy felkeresse a galaxis legtávolabbi zugait, és ami a legfontosabb: lehetőséget, hogy elszakadjon saját múltjától.

A Wayfarer fedélzetén többféle faj él együtt békésen, szemben a Galaktikus Közösség néhány más, kevésbé befogadó csoportjával. A hajón az élet zűrzavaros és őrült – pontosan olyan, mint amire Rosemary vágyik. Ám hamarosan rendkívül veszélyes is lesz, amikor a kapitánynak felajánlanak egy munkát, egy olyan lehetőséget, ami csak egyszer akad az életben. Az, hogy féregjáratot fúrjanak az űrbe egy távoli bolygóhoz, határozottan jövedelmező vállalkozásnak ígérkezik, ám egyikük sem sejti, hogy az életüket kockáztatják…

Az űr távoli részeiben a szinte már családként működő csapat tagjai egyik izgalmas kalandot a másik után élik át, amelyek során egymástól függenek, és csakis egymástól remélhetnek támogatást. Ahhoz, hogy életben maradjon, Rosemarynek meg kell tanulnia, hogyan támaszkodjon a fedélzeten élő csodabogarakra – és ez az élmény nem csupán szeretni és bízni tanítja meg, hanem arra is ráébreszti, hogy ha valakinek van egy családja, az nem feltétlenül a legrosszabb dolog az univerzumban.