David Mitchell - Felhőatlasz

December elején láttam a mozikban a könyvből készült filmet, addig nem is hallottam az íróról, sem a könyveiről. A film felemás érzéseket váltott ki belőlem - történetileg egy katyvaszt kaptam, de a látványvilág csillagos ötös (bár egy-két színész sminkje elég érdekesre sikerült). A filmben túl sok szereplő - túl sok történetszál volt, és belekavarodtam a végére, nem értettem hogyan kerül összefüggésbe ez a 6 idősík.

A könyvet felüdülés volt olvasni utána - pontos, szimmetrikus, tudatosan megszerkesztett szerkezetet kaptam, előre és visszautalásokkal és máris jobban értettem és élveztem a történetet.

Hat idősíkban játszódik a történet, az első rész Adam Ewing naplója, valamikor az 1849-50-es évekből. Az amerikai ügyvéd a Polinéz szigetvilágból utazik haza, közben megismeri a bennszülöttek és a gyarmatosítók világát. Szert tesz egy új ismerősre is, Henry Goos doktorra, aki pártfogásába veszi.
A következő szál már 1931-ben jár: Robert Frobishert, a fiatal angol zeneszerzőt ismerjük meg a leveleiből, amiket barátjának Sixmithnek ír. Frobisher Belgiumba utazik - vagy inkább menekül a hitelezői elől - egy híres, de már öreg zeneszerzőhöz szeretne szegődni és tanulni tőle. Ez a fiatal ficsúr lesz a Felhőatlasz szextett szerzője, ami előkerül a következő részben is, és ez írja le magának a könyvnek a szerkezetét is.

"Szextett egymást átfedő szólóhangszerekre: zongora, klarinét, cselló, fuvola, oboa és hegedű; mindnek megvan a maga sajátos kifejezésmódja, hangsora, hangszíne. Az első tételben a szólók sorra megszakítják egymást, a másodikban pedig sorra befejezik megszakított szólamukat."

1975, Amerika - Luisa Ray újságíró egy nagy botrányra bukkan, egy atomenergiát hasznosító cég nagy veszélybe sodorhatja a környezetét. Luisa szembeszáll a korrupt rendszerrel és minden erejével az igazság kiderítésén fáradozik.
Valamikor a 2000-es években, Londonban, Timothy Cavendish nagy pácban van - egy maffiózó könyvét adta ki, ami egy furcsa esemény következtében bestseller lett, ám az író bátyjai túl sok pénzt követelnek az öreg kiadótól, aki inkább szökésre adja a fejét. Nem is sejti, milyen bonyodalmak várnak rá ... :)
Egy távolabbi jövőben (2100-2200??) egy nem tökéletes világban él Szonmi-451, aki egy felszolgáló klón. A klónok az élet minden területén alkalmazzák már, a feladataiknak megfelelően tenyésztik (?) ki őket, és beléjük programozott törvényekkel szabályozzák őket. Ám Szonmi szép lassan tudatára ébred...
Az utolsó szál, 100 évvel Szonmi után játszódik, a nagy Összeomlás után - az emberiség egy része vad törzsekben él, csak kis részük 'civilizált', ők a 'bölcselődök'. A történet elbeszélője a 16 éves Zakri, aki valahol Hawaii szigetén él családjával és megváltozik az élete, amikor egy egy bölcselőd asszony költözik hozzájuk fél évre.

A fejezetek a fenti sorrendben követik egymást, az utolsó szál (Zakri) után pedig fordított sorrendben megismerjük a félbehagyott történeteket. Nagyon tetszett ez a tükörkép-szerű szerkesztésmód, és az is, ahogyan beleépítette, hogy az egyes szereplők, hogy ismerik meg a korábbiak sorsát. Pl. Frobisher Belgiumban olvassa Adam Ewing naplóját, Timothy Cavendishnek kéziratként küldi el valaki Luisa Ray kalandjait, Szonmi pedig filmben látja Timothy megpróbáltatásait.

Ezen kívül nyelvileg is különbözött mindegyik szál, a legérdekesebb Szonmié, és Zakrié. Szonminál az volt a furcsa, hogy a tárgyakat a márkájuk alapján nevezték el (cipő - nike, karóra - roleksz) és sok összetett szót használtak (sokat nem is értettem, pl. vállvezes, felsárga...). Zakrié pedig tényleg olyan lett, amilyet egy 'vadembertől' várna az ember, furcsa volt olvasni, de legalább már a filmben megismertem, így annyira nem volt nehéz belerázódnom, jaja. :)

Ami összeköti ezt a hat történetet - azon kívül, hogy olvassák-látják az előző szereplők egymás történeteit ( a naplót, leveleket, regényt, filmet, interjút és a visszaemlékezést) - az üstökös formájú anyajegy, ami talán a reinkarnációra utal. Zakri története ez támasztja alá, mert a népe hisz ebben és Szonmi is említi egy esetben (amikor az autóval felborulnak).

"A kajak padlójáról bámultam, ahogy a felhők úsznak felettünk. A lelkek úgy vándorolnak át a időn, mint a felhők a égen, namost, útja során a felhő alakja, színeárnya vagy nagysága megváltozik, de azér’ felhő marad, így van a lélekkel is. Ki tudja megmondani, honnan fújta ide a szél a felhőt, vagy kibe’ születik újra a lélek? Csak Szonmi, aki a kelet és a nyugat, a iránytű és a térkép, csak ő, a felhőlelkeket őriző atlasz tudja, jaja."

Másrészt közös mindegyikben, hogy elnyomók és elnyomottak jelennek meg. A bennszülöttek és gyarmatosítók, a befolyásos emberek kihasználják a gyengébbeket, a nagy cégek kizsákmányolják az embereket...Mind a hat szereplő igyekszik a jó oldalon állni, ellenállni ennek a kizsákmányoló erőnek.

A könyv jövőjében egy elkeserítő disztópia jelenik meg (Szonmi szála), ahol az emberek nem lettek jobbak, most már új eszközeik vannak a kizsákmányolásara - szolgákat klónoznak maguknak ("fabrikánsok"), akikkel kegyetlenül bánnak. Szonmi története tartogatja a legnagyobb meglepetést és megdöbbenést - az ő történetét el tudnám képzelni egy hosszabb regényben is. Az emberiség a nagy összeomlás felé tart, amit után az emberiség csekély része él túl.

"Ha viszont ad absurdum visszük az érveit, ellenkeztem, akkor a tudomány egyre halálosabb háborús módszereket fedez föl, míg végül az emberiség pusztító képessége fölülmúlja teremtőképességét, és a civilizáció elpusztítja önmagát. M. D. gyilkos örömmel vágta rá: – Pontosan. Hatalomvágyunk, tudományunk és képességeink, amelyek a majomsorból kiemelve primitív, majd modern emberré tettek minket, ugyanezek fogják végképp eltörölni a föld színéről a Homo sapienst, még mielőtt véget érne ez az évszázad!"

Nagyon tetszett a könyv, három nap alatt ki is olvastam - sokkal jobban tetszett, mint a film. A filmben persze le kellett rövidíteni a részeket, és eléggé meg is változtattak néhány szálat. Jobb lett volna, ha csak utána nézem meg. :)
Elgondolkodtató, élvezetes olvasmány:


5/5

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: Cloud Atlas
Oldalszám: 576
Ár: 3490 Ft
Borító: 4/5, külföldi (5/5)

"Váratlanul elordította magát: – Tá-rá! Tá-rá-rá, tittitittititti-rá! Megvan? Tá-tiitti-rá! Most halkan: tá-rá-rá-tttRÁ! TÁ-RÁ-RÁ! – El bírja képzelni? Azt hittem, tréfát űz belőlem a vén szamár. Károgását semmivel nem lehetett jobban kottába írni, mint egy tucatnyi négylábú szamár iázását."

"Ez a muzsika ősi, áradó, kísérteties, hipnotikus... meghitten ismerős. Luisa elbűvölten áll, s úgy érzi magát, mint aki az idő sodrában él. – Ismerem ezt a zenét – mondja az eladónak, aki végül odalép hozzá, hogy megkérdezze, jól érzi-e magát. – Mi ez a zene?"

A filmzene: