Néhány könyvről röviden #8

Április elején írtam utoljára ilyen bejegyzést és most ismét összegyűlt néhány rövidebb olvasmány aminek nem szenteltem külön bejegyzést. Sok verseskötetet olvastam az utóbbi időben - van amiről írtam már külön, egyről tervezek még írni, és van ami annyira nem szólított meg, hogy a pontozást is kihagytam.
J. Jackson · E. Larsen - Az ​otthon melege
Meik Wiking könyvéhez ez egy semmi – a képek tényleg szépek, jó hangulatba kerülhetsz ha elolvasod, ad pár receptet vagy ötletet, de annyira érződik rajta, hogy csak a divatot akarták vele meglovagolni…
2/5

Helene Hanff - 84 ​Charing Cross Road
Bájos levélregény egy irodalomszerető amerikai hölgy és egy angol antikvárius között. Tetszett, Helen stílusa, humoros volt, többször viccesen megfeddte Frank Doelt, hogy miért nem küld már neki könyveket.
A kezdeti üzleti levelezés pár éven belül átfordult barátivá, és Helen megismerte az antikváriumban dolgozókat, sőt a rossz angol gazdasági helyzet miatt többször küldött élelmiszercsomagot is nekik.
Kedves olvasmány, a könyvek szeretetéről és egy barátságról. Tervezem megnézni a filmet is :)
4/5

Finy Petra - Folyékony ​tekintet
Nemsokára sorra kerítem a legújabb regényét, de előtte gondoltam megismerkedem a költészetével, mert párszor már szemeztem ezzel a gyönyörűen illusztrált verseskötetével.
A kötetben olyan bőr alá mászó versek, képek vannak, amik miatt egyedi és meghatározó élményt nyújtott.
A legjobban az anyaságról* írt versei, ill. a könyv első része, a természet és az emberiség kölcsönhatásáról szólók tetszettek.
*Főleg azért, mert még nem olvastam / vagy nem emlékszem /, hogy olvastam volna bárkitől ilyen őszintén az anyaság és a terhesség fájdalmas, undorító, morbid voltáról. Végre valaki nem szépelegve ír erről a témáról!
4/5

Purosz Leonidasz - A ​városnak meg kell épülnie
Egy érdekes világ (város) bontakozott ki ebben a kötetben, a legtöbb vers tetszett, főleg a „riportok” egy fesztiválról.
3/5

Fehér Renátó - Garázsmenet
Nekem ez nem – mondjuk nem volt meglepetés, mert 2014-ben Szhelyen már voltam a kötet bemutatóján. Gondoltam pár év távlatából adok neki még egy esélyt, de nem fogott meg.
3/5

Anne Percin - A ​Remény kalózai
Ebben a kisregényben egy kamasz szemszögéből mutatja be az író, hogy milyen hatása van a mellráknak.
Tania egyedül él anyukájával, a legnagyobb kamaszkori problémái az, hogy nem szeret futni, utálja apja új nőjét, és előszeretettel bírálja anyukája cukormázas blogbejegyzéseit.
Amikor anyukájánál mellrákot diagnosztizálnak, rájön hogy az eddigi problémái eltörpülnek.
Remek volt a kettejük kapcsolata – nem estek kétségbe, egymást támogatták és a humort se száműzték az életükből.
Nagyon jó volt ez a kisregény abban is, hogy a mellrák minden hatásáról, a műtét és kezelések eredményeiről is beszámol.
5/5

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.