Velence

február 25, 2015
forrás
Mióta olvastam A szenvedélyt, na jó meg előtte is, szerettem volna Velencébe utazni. Egyelőre ezt még csak könyvek és képek útján sikerül benyomást szereznem erről a városról, de a közeljövőben szeretnék eljutni a lagúnák városába! (Főleg miután egyik ismerősöm volt nemrég, és lelkesen mutogatta a képeket, és mesélt, hogy miket látott.) Körülnéztem a molyon, hogy milyen könyvek játszódnak itt, megosztom veletek is miket találtam és mit szeretnék elolvasni.
tumblr
Gasztoregény:
Marlena de Blasi - Ezer nap Velencében volt az egyik, ami megfogott. A könyvtárból egy rongyosra olvasott példányt hoztam ki. Látszik, hogy népszerű :) Pár órás olvasmány, nem szentelek neki külön bejegyzést sem, mert nincs sok regélnivaló róla. 
Az elbeszélő (Marlena maga?), az 50-es évei elején jár - a fülszöveg szerint, a könyvben erre nem emlékszem, hogy utalt volna - újságíró, szakács, séf múlttal. Egy velencei férfi beleszeret és hipp-hopp ő is, feladja eddigi amerikai életét, és Velencébe utazik. Itt megismerkedik a hétköznapi velencei élettel (erre voltam főképp kíváncsi), összeházasodik az Idegenjével, és a könyv végén felrúgnak mindent és Toszkánába indulnak, amiről a következő könyve szól. 
Tipikus chicklit, egy idősebb főszereplővel, tele receptekkel, nyálcsorgató ételleírásokkal. 
Hasonlított Julia Child párizsi kalandjaihoz - a beilleszkedés, a főzés, a piacozás imádata, a másik kultúra furcsaságai. 

Szépirodalom:
  • Kőrössi P. József (szerk.) - Egy éj Velencében - Magyar írók velencei novellái
  • Kosztolányi Dezső - Velence: (novellák, versek) ez teljes egészében megtalálható a mek-ben is
  • Thomas Mann - Halál Velencében (ez megjelent Kulka János tolmácsolásában hangoskönyvként is, ezt mindenképp beütemezem idén)
  • Henry James - A galamb szárnyai 
  • Ian McEwan - Idegenben (1001 könyv listás is, mostanában újra 'gyűjtöm' ezeket az olvasmányokat is)
  • Joszif Brodszkij - Velence vízjele ("Tűnődő önéletrajz és Velence lírai leírása – elegáns, kedves, energikus, nosztalgikus.")
  • Daphne du Maurier - Ne nézz vissza! (novellák)
  • Szerb Antal - Utas és holdvilág, VII. Olivér
  • Molnár Ferenc - A zenélő angyal
Romantikus-történelmi fikció:
Laurel Corona - A négy évszak – Vivaldi Velencéje
"A híres velencei leányárvaház és zeneiskola, az Ospedale della Pietà lépcsőjén két kislányt találnak az apácák. A lánytestvérek rendkívüli zenei tehetséget mutatnak már kicsi koruk óta. A fiatalabbik, a tüzes, temperamentumos Chiaretta csodálatosan énekel, míg az idősebb, a csendes, visszahúzódó természetű Maddalena mennyei hangokat képes előcsalogatni hegedűjéből. Felcseperedésük után a két lány élete különböző ösvényeken halad tovább. Chiaretta feleségül megy egy gazdag arisztokratához, és Velence egyik legbefolyásosabb asszonyává válik. Maddalenát a barokk zenei élet nagymestere, Antonio Vivaldi veszi pártfogásba, akinek a múzsája lesz. Beteljesülhetetlen szerelmük gyümölcseként szebbnél szebb zeneművek születnek. A 18. században játszódó, költői gazdagsággal megírt regényben Velence egyik legpompásabb időszaka kel életre, s benne két elválaszthatatlan lánytestvér szívet melengető története."
Marina Fiorato - A muránói üvegfúvó: erre nagyon kíváncsi vagyok, igazi nekem való könyv :)

"Marina Fiorato regényében lebilincselően keveredik a történelem, a misztérium, a művészet, a zene, a romantika és a politika. A napjainkban és a XVII. századi Velencében játszódó történet két szálon fut. VELENCE, 1681… A köztársaság éltető ereje az üvegfúvás, és a velencei tükrök az aranynál is értékesebbek. A vérengző Tízek tanácsa féltékenyen őrzi titokzatos módszerüket, s ezáltal a muranói üvegfúvókat is, akik gyakorlatilag bebörtönözve élnek a lagúnák egy szigetén. Ám a legtehetségesebb üvegművész, Corradino Manin eladja a titkot és ezáltal a lelkét is a Napkirálynak, a francia XIV. Lajosnak, hogy új jövőt teremtsen leányának.. Ennek az egyedülálló tükörkészítési technikának a megszerzésével sikerült megépíttetnie a Napkirálynak pazar Versailles-i kastélyában a Tükörgalériát. NAPJAINKBAN… Évszázadokkal később leszármazottja, Nora Manin boldogtalan londoni élete elől menekül Velencébe – elhatározta, hogy ősei városában folytatja életét és a családi mesterséget. A szenvedélyes és tehetséges ifjú hölgy azonban nem is sejti, hogy ismert neve hamarosan mekkora veszélybe sodorja. Lázasan kutat páratlan tehetségű üvegfúvó őse életének rejtelmei után, s közben bízik abban, hogy új életre és talán szerelemre is talál Velencében, ám előbb meg kell küzdenie a múlt démonaival. Miközben élete egyre jobban kiteljesedik és számtalan rég eltemetett titokra derít fényt, rájön, hogy a múlt talán soha nem lesz olyan áttetsző, mint a kifújt üveg…Corradino és Nora Manin sorsa az időn átívelve összekapcsolódik, és mikor szörnyű titkok kerülnek napvilágra, a lány megérti, hogy csak akkor lelhet békére, ha tisztára mossa őse nevét. A valós személyeket bemutató reneszánsz korszakban és napjainkban párhuzamosan játszódó izgalmas történet a világ egyik legszebb városába repíti az olvasót, aki úgy érzi, a két főhős társaságában maga is bejárja Velence gyönyörű tereit és utcáit."
Roberta Rich - A velencei bába
"Hannát csodásan ügyes kezű bábaként ismerik Velence-szerte, aki a legmakacsabb babákat is képes világra csalogatni. Egy ködös éjszakán egy velencei nemesember kopogtat Hanna gettóbeli viskójának ajtaján. A felesége napok óta vajúdik, s ha Hanna nem segít, belehal a szülésbe. A fiatal bába nehéz döntés elé kerül. Az inkvizíció szigorúan tiltja, sőt akár halállal is büntetheti az efféle orvosi beavatkozást. Ha Hanna zsidó létére segít egy keresztény asszonynak a szülésnél, ezzel nemcsak önmagát, de az egész gettót veszélybe sodorhatja. Csakhogy a gróf szolgálataiért cserébe jókora összeget ajánl, mely elegendő lenne ahhoz, hogy Máltára utazzon, és kiválthassa férjét, Izsákot a kalózok rabságából. Hanna semmire sem vágyik jobban, mint hogy újra együtt lehessen azzal a férfival, akit mindenkinél jobban szeret, s aki őt is mindenkinél jobban szereti, hiszen hozomány nélkül is elvette feleségül, s azután is kitartott mellette, hogy Hanna nem tudta gyermekkel megajándékozni. A rabbi heves tiltakozása ellenére Hanna dönt: beledobja vászontáskájába a szülőfogót, s elindul a gróffal, hogy megmentse egy asszony és születendő gyermeke életét. A lélegzetelállítóan izgalmas fordulatokban bővelkedő regény élénk képet fest a 16. századi Velencéről, ám mindenekelőtt dicshimnuszt zeng a nőkről, akik mindenre képesek a szerelmükért."
Kortárs-fikció-családregény:
Richard Russo - Sóhajok hídja
"Louis Charles Lynch életének mind a hatvan évét a New York állambeli Thomastonban töltötte, negyven éve ugyanaz a nő, Sarah a felesége, fiuk már felnőtt ember. Néhai apjához hasonlóan Lou – vagy ahogy világéletében mindenki csúfolta, Lucy – is javíthatatlan optimista, noha számos oka lenne az ellenkezőjére. Egy gyerekkori trauma nyomán a főszereplő képzeletbeli szekrényéből úgy bukkannak elő egymás után az ott sorakozó csontvázak, akár egy rémregényben. Vajon gyerekként Lou tényleg a tulajdon anyját látta a nagybátyjával szeretkezni a folyóparton? Vajon tényleg megakadályozhatta volna, hogy félholtra verjenek egy néger fiút csak azért, mert egy fehér lány mellé ült a moziban? Vajon tényleg jól tette, hogy soha, senkinek nem mondta el a titkot, amit az apja a halálos ágyán bízott rá? Megannyi kérdés, amely válaszra vár… A választ Lucy legrégebbi és talán egyetlen barátja adhatná meg, ám az időközben világhírű festővé lett Noonan Olaszországba, Velencébe költözött. Ezért Lou és Sarah életük nagy utazására készülődnek Noonanhoz, aki szándékosan menekült el gyermekkora helyszínéről, mert őt is egy sötét árny kísérti évek óta: az apja halála, amiért ő a felelős… Lou és Noonan elbeszéléséből olyan történet bontakozik ki, amely nemcsak számukra – és Sarah számára –, de az olvasónak is folyamatos fordulatokkal, meglepetésekkel, izgalommal és tanulságokkal szolgál… Ha megismertük Lou és Noonan történetét, más szemmel fogunk nézni magunkra és közvetlen környezetünkre is. Mert mindannyiunk szekrényében ott lapul egy csontváz… A Sóhajok hídja tipikus Russo regény, amely ahogy bonyolódik, ahogyan egyre több derül ki a szereplők múltjából, valósággal megbabonázza és a karosszékbe szögezi az olvasót!"

12 megjegyzés:

  1. Jaj, de megdobbant a kis szívem a poszt címét látva :)
    Az Idegenbent egyszer régen kinéztem magamnak, de arra nem emlékeztem, hogy van köze a városhoz. Akkor viszont újra előreveszem a képzeletbeli várólistán. :)
    A Ne nézz vissza! nagyon érdekes hangulatú könyv, mindegyik novellában van valami szörnyen baljós hangulat, nem mindegyik tetszett, de pl. a címadó novella tök jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondoltam, hogy neked tetszeni fog :))
      A fülszöveg alapján nem vagyok biztos benne, de a polcon van, majd nemsokára beszerzem és nyilatkozom róla.
      Igen, láttam az értékelésed arról a könyvről, kíváncsi lettem rá!

      Törlés
  2. A muránói nagyon jó könyv, én imádtam! :) És Velencét is szeretem, volt szerencsém már háromszor ott járni, az egyetlen csak amit gyűlölök benne, hogy nem lehet lépni, nem lehet élvezni... Rettenetes tömeg van egyfolytában :( Többször szerintem nem megyek, most már elsüllyedhet :D (jaj csak vicceltem, morbid vagyok ma :D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem való könyv :)) Láttam a te értékelésed is molyon! :D
      énmégsosevoltam, nesüllyedjenmégel! :D

      Törlés
    2. Pár éve november közepén voltam Velencében, és konkrétan akig lézengett ott valaki. A Dózse palotába csak úgy besétáltunk, senki nem állt előttünk a jegypénztárban sem, és bent is szinte üres volt. A Szent Márk téren délelőtt 10-kor rajtunk kívül nem volt senki, Muranon, Buraón, a Lidon mindenhol csak a helyiek mászkálták. Fantasztikus volt! Kb. 15 fok, napsütés,

      Törlés
    3. Na ezt jó tudni, köszi!! :) Ahogy néztem az egyik helyi utazási iroda februárban indít csak oda utat, de biztos van aki novemberben is. Nagyon jó lenne eljutni, nem érdekel úgyse a karneváli tömeg, csak a város maga :)

      Törlés
  3. Pár éve tart nálam is az olaszmánia, akkor kezdtem el felfedezni ezeket a könyveket is (azt hiszem talán a Napsütötte Toszkánával kezdődött minden :)). Ezt is szerettem olvasni Velence miatt, a folytatása annyira nem jött be már.
    Molnár Ferenctől A zenélő angyalt olvastad már? Az is Velence és nagyon jó kis történet, ajánlom mindenképpen.
    A muránói üvegfúvót én is nagyon szerettem, utána napokig rá voltam kattanva a neten a velencei képekre meg az üvegékszerekre :)
    Velence nálam is bakancslistás, még én sem voltam, szóval addig csak semmi süllyedés! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, de felvettem a listámra, köszi! :)
      Na akkor hajrá, menni kell!

      Törlés
  4. Szerb Antal VII. Olivérjének ott a helye a szépirodalom közt, és Carlo Goldonitól A két úr szolgája és A hazug is Velencében játszódik. Laurel Coronától A négy évszak - Vivaldi Velencéje nem a klasszikus szépirodalom, de egy nagyon jó kis könyv a barokk Velencéről (is) :).

    VálaszTörlés
  5. Ha már Velence és Szerb Antal: Utas és holdvilág.

    VálaszTörlés
  6. 2009-ben volt szerencsém egy napot Velencében tölteni, imádtam! :) Tervezem ősszel a visszatértést, remélem összejön, és remélem te is eljutsz oda! :)
    A könyves ajánlásokat meg köszi! :)

    VálaszTörlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.