Urbán Eszter (szerk) - Mai angol elbeszélők

Végre egy újabb várólistás könyv :D Már csak három kell a boldogsághoz.

Szeretem ezeket a régi novellagyűjteményeket – az Európa Kiadó még a 20. század közepén kezdte el összegyűjteni a kor ismert és kedvelt íróitól a legfontosabb novellákat (Dekameron sorozat). Már olvastam az amerikai válogatást és idén beszereztem a svédet (nyissunk a más nemzetek írói felé ;) ) 

Ez a könyv 1958-as, ezzel az egyik legrégebbi saját könyvem :). Érdekes megfigyelni, hogy a novellák írói közül mennyien maradtak meg a köztudatban. Persze egy angol szakos irodalomkutatónak valószínűleg az összes, de egy anglomán olvasónak talán a negyede. Igazából én is az általam ismert írók novellái miatt vettem meg anno ezt a kötetet – elsősorban Virginia Woolf (ez volt az első novella, amit olvastam tőle), Katherine Mansfield (bár mikor megvettem, még nem tudtam, hogy ő lesz az új kedvenc íróm), James Joyce, W. S. Maugham, Dylan Thomas, P.G. Wodehouse miatt. 

Róna Éva az utószóban leírja a novella műfajának problematikáját, a válogatása szempontjait – nem csak angol, hanem ír, skót és walesi írók műveit is szerepelteti. A témákat tekintve, pedig az angol életet bemutató novellákat válogatta ki. Ami külön tetszett, hogy rövid életrajzot is közöl az egyes írókról a kötet végén.

A novellák főleg a század elején játszódnak, a témájukat tekintve eléggé változatosak – a világháború borzalmai mellett olvashatunk humoros történeteket, vagy az emberi kapcsolatok esetlenségéről. Voltak olyanok, amik teljesen idegenek voltak tőlem, pl. Egy távoli gyarmaton, A túsz, A szent – de ezekben is volt mindig valamilyen mozzanat, ami tetszett, mert az emberi természet sajátosságait mutatták be. A helyszínek is változatosak voltak – London, a vidéki Anglia, a gyarmatok. 

Volt amelyik megdöbbentett mennyire aktuális még mindig, Th. O. Beachcroft – Anyóséknál lakni c. történetben a fiatal meny és a zsarnokoskodó anyós kapcsolata a novella végére átalakul, megértjük a másik ember tetteinek mozgatórugóit. Sajnos a családon belüli erőszak azóta is aktuális téma.

Néhány novella olyan volt, mint egy hosszú vicc – pl. a Vénusz folyosója, amiben két házaspár keveredik össze, és a végére a nők oldják meg a helyzetet maguk között, vagy a Mary, amiben egy mutatványos okos disznója áll a férfi és új kis felesége közé. Tetszett még a detektívből színésznek álló Bill, a véreb is, ami P. G. Wodehouse írása (tőle se olvastam eddig még semmit, de tervezem). Grahame Greentől is közöltek egy vicces novellát (A zsák meg a foltja), amiben két csaló próbál túljárni egymás eszén, végül az övéken járnak túl a fiatalok.

Ijesztő történetek is akadtak – Dylan Thomas (walesi költő, én először A szerelem határai filmben hallottam róla) Ellenségek novellája, amiben végig nyomasztó a hangulat, és nincsenek kimondva a dolgok, amitől még furcsább az egész. Fred Urquhart A házias férfi-ja szintén ez a kategória, de még hátborzongatóbb, hogy lehetne igaz történet, itt is a novella végén az elhallgatás, a nyitott befejezés adja az erősségét. 

A legjobban a már ismert két Katherine Mansfield novella (Gyönyör, Egy csésze tea), a humoros történetek, a ’komolyabbak’ közül Th. O. Beachcroft Anyóséknál lakni, és H. E. Bates A spanyol fritillária királynő tetszettek.

Igazi őszi, bevackolós olvasmány ez a novellagyűjtemény, ajánlom minden szépirodalom kedvelőnek és/vagy anglománnak, persze egy tea mellé :)

4/5

A könyv az antikvárium.hu-n is kapható.

Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 1958
Oldalszám: 524
Ár:  antikvár
Borító: 3/5

Fülszöveg:

"Az új angol irodalom 39 jeles elbeszélését nyújtja ez a gazdag, színpompás kötet – megannyi írói egyéniség művészetét tükrözi és megannyi sűrített drámát perget le percek alatt az olvasó szeme előtt. A novellának a regénytől erősen eltérő, különös művészete pattantja fel előttünk az ajtót gazdag és szegény otthonukba, hercegnők és katonatisztek, papok és apácák, kereskedők és parasztok, művészek és bohémek, munkások és munkanélküliek világába – emberek közé, akiknek gond a száraz kenyér előteremtése is. És ez a sok típus, ez a sok téma, ez a sok színtér – szalonok, slum-ök, halászfalvak, gyarmatok, Anglia hírhedt „ínséges területei” – egytől egyig módot ad a ma írójának arra, hogy megkísérelje megérteni és megértetni az emberi lélek mélyebb, rejtettebb titkait."