Mary Ann Shaffer&Annie Barrows - Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Miért nem olvastam el ezt a könyvet már négy éve (kb azóta 'kerülgetem')!? 

Hihetetlen vagyok na...

Éreztem én, hogy jó lesz - levélregény, angol szereplők, történelem, de azt nem gondoltam, hogy annyira jó, addig maradok fenn éjjel, ameddig be nem fejezem. Jó volt újra ilyen könyvet olvasni, ami ennyire meg tudott fogni!

A levélregény 1946-ban játszódik, a II. világháború után próbálnak helyrejönni az emberek. 'Főszereplőnk', Juliet Ashton Londonban élő író, újságíró, aki a háború évei alatt írt cikkei tettek híressé. Az 1946-os év elején a cikkekből kiadott könyvével 'turnézik', és igyekszik új témát találni. 

Guernsey szigetéről kap egy levelet, bizonyos Dawsey Adamstől, akihez valamilyen véletlen folytán Juliet egyik régi Charles Lamb esszékötete került. Dawsey ebben találja meg a címét, és a segítségét kéri, hogy újabb Charles Lamb könyveket olvashasson. A férfi egy egyszerű farmer, de a háború alatti német megszálláskor a könyvek és furcsa nevű olvasókörük, a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság tartotta benne a lelket. Juliet elkezd levelezni a férfival, és szép lassan megismeri a társaság több tagját, akik lelkesen írnak neki, beszámolva a sorsukról; egy új könyv ötletét adva neki. Dolgozik benne a lelkiismeret is (ahogyan Mary Ann Shafferben is), hogy megismerje és bemutassa a szigetlakok sorsát a háború alatt.

"Szívszorító érzés volt megválni Elia válogatott esszéitől, de két példányom volt belőle, és a könyvespolcomon kitört a helyhiány. Mégis árulásnak éreztem, hogy eladtam, de ön megnyugtatta a lelkiismeretem. Kíváncsi lennék, hogy került a könyv Guernsey-re. Lehet, hogy a könyvekben valamilyen fészekrakó ösztön munkál, amely igazi olvasókhoz vezérli őket. Milyen szép volna, ha ez igaz volna!"

forrás

A történet a guernsey-iek, Juliet, a barátnője Susan és bátyja és Juliet kiadója Sidney leveleiből bontakozik ki. Megismerjük Juliet életét, az íróvá válását (könyvmoly lelkem repesett, mikor olvastam, hogy Susan barátnőjével együtt egy könyvesboltban dolgoztak :D), két jó barátját Susant és Sidneyt. A szerelmi élete is felbolydul, amikor megjelenik egy amerikai "könyvcézár". 

"Mi az ördögöt meséltél Isolának? Útközben benézett Ameliához a Büszkeség és balítéletért, és megdorgált, amiért sosem meséltem neki Elizabeth Bennetről és Darcyról. Miért nem értesülhetett róla, hogy léteznek színvonalasabb szerelmes regények is, amelyek nincsenek telespékelve világfájdalmas férfiakkal, szorongással, halállal és temetőkkel?"

Atlanti Fal erődítmény része
forrás

Amellett, hogy egy bájos történet (van itt szerelmi szál, gyerek, egy összetartó közösség, humor és könyvek persze :D) mellette emléket állít a világháborúban elszenvedett csapásoknak. A Csatorna szigeteket, amik közül a legnagyobb Guernsey, megszállták a németeket, de ők ugyanúgy foglyok voltak, és szenvedtek a hidegtől, az éhségtől, de a felsőbb vezetés meg is keserítette a szigetlakók életét. Kijárási tilalom, munkatábor a szigeten európai foglyokkal, és egy szereplőt fogságba is vetettek. Az ő személye fogja össze a történetet és szívszorító volt olvasni a sorsáról...

Örülök, hogy megvettem végre ezt a könyvet, és a Park Könyvkiadó is a kedvencem lesz, idén ez már a 3. könyvem és még jó néhányat kinéztem magamnak a friss és régebbi megjelenések közül is :D

5/5

Barangolás rovat

Kiadó: Park Könyvkiadó

Kiadás éve: 2010

Eredeti cím:  The Guernsey Literary and Potato Peel Pie Society

Oldalszám: 291

Ár: 3500 Ft

Borító: 5/5

Fülszöveg:

"1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története."
"Mary Ann Shaffer, aki 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság volt az első regénye. Unokahúga, Annie Barrows, aki már nagybeteg nagynénje kéziratán az utolsó simításokat elvégezte, Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír."