Jane Austen - Büszkeség és balítélet (újraolvasás)
Ez talán a legismertebb regény: sok adaptációt megért - a legfrissebb minisorozat idei (Dolly Alderton írta a forgatókönyvet - szeretném megnézni már emiatt is); ikonikus az 1995-ös sorozat vagy a 2005-ös film. Ezeken kívül rengeteg könyv, film átdolgozta, továbbgondolta ennek a sztorinak a történetét - egy igazi klasszikusról van szó.
Mai fejjel újraolvasva, szerintem az eddigiek közül talán a legkönnyebben befogadható, nincsenek benne hosszas leírások, monológok (akad azért), de a humor és a sokféle helyszín, szereplő és izgalmak több mint 200 év távlatából is szórakoztató regénnyé teszik.
Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.
Hertfordshire egyik birtokán kezdődik a történet, Longbourn birtokon, ahol a Bennett család él. Mrs. Bennett lelkesen tudatja férjével - egyúttal kiadva az ukázt, hogy látogassa meg és hívja fel a figyelmét magukra - hogy a szomszédos birtokot egy nőtlen fiatalember fogja kibérelni, aki természetesen egy lehetséges férjjelölt öt lánya közül valamelyiknek.
Főszereplőnk Elizabeth Bennett, a második legidősebb lány a családban, őszintén drukkol nővére és Bingley kapcsolatának, és sajnálja, amikor akadályokat gördítenek eléjük. Közben őt is érik csalódások (az egyik legmeglepőbb, hogy unokabátyjuk, a birtok későbbi örököse, a cifrabeszédű Mr. Collins kéri nőül - tisztán pratikus okokból). Mr. Darcy még az ismeretségük elején megsérti, más szereplőtől előnytelen képet kap róla és ezt nehezen vetkőzi le. (Meglepődtem azon, hogy Darcy milyen hamar kinyilatkoztatja - igaz, nem a megfelelő embernek - hogy tetszik neki Eliza.)
A regény egy évet ölel fel, közben több utazás, látogatás, csalódás és meglepetés tarkítja szereplőink életét.
A házasság többféle példájáról képet kaphatunk a regényben: a szerelmet keresők mellett szerepelnek a gyakorlati szempontok szerint döntők (Charlotte, Mr. Collins), a pillanatnyi szenvedély hatásait elszenvedők (Mr. Bennett, Wickham).
Szerencsére ez a regény nem öregedett rosszul számomra sem: ismét jókat derültem Mr. Bennett beszólásain, izgultam a lányok szerelmi életének alakulásán és drukkoltam, hogy Eliza és Mr. Darcy nyíljon meg egymásnak.
Felkészül A klastrom titka és a A mansfieldi kastély újraolvasás (amik a fejemben teljesen egybemosódtak már :O).
5/5
Kiadó: LaziKiadás éve: 2007
Eredeti cím: Pride and Prejudice
Fordította: Szenczi Miklós
Oldalszám: 338
Ár: - Ft
Borító: 3/5
Fülszöveg
Csodálatos lények lehettek a régi angol papkisasszonyok – egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Brontë nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.A regény szűk társadalmi körben mozog, de pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, bele is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa gőgösségét és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya.





Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)