Marthe Jocelyn - Holttest a zongora alatt
A molyon böngészve bukkantam erre a Pagony Kiadós könyvre - az értékelések alapján kíváncsi lettem rá, mert egyik kedvenc szerzőm, Agatha Christie életét dolgozta át a kanadai szerző.
Kiadó: Pagony
Kiadás éve: 2025
Eredeti cím: The Body Under the Piano
Sorozat: Aggie Morton
Fordító: Moldova Júlia
Oldalszám: 344
Ár: 5490 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Főszereplőnk a 12 éves Aggie Morton, aki Torquay városában él nagymamájával és édesanyjával. Életét édesapja halála bolygatta fel egy évvel korábban - mégis valami fura vonzalmat érez a halál, a titkok és a nyomozás iránt.
1902 őszén kapcsolódunk be életébe, amiben nincs semmi különös: táncórákat vesz, a helyi édességboltban költi a zsebpénzét. Épp itt ismerkedik meg egy új fiúval, egy belga menekülttel, aki végtelenül udvarias és meglepő külsejével, viselkedésével felkelti a figyelmét. Agathának nincsenek barátai, ha a képzeletbelieket nem számoljuk, és szívesen fogalmaz meg sztorikat a fejében - de talán a városka új lakója talán méltó társa lehetne. Később persze kiderül, hogy ez így is van - Hector Perot szintén érdeklődik a titkok és a nyomozás után és kettejüknek egy meglepő esettel lesz dolga.
Aggie egyik reggel, a táncteremben az oktatójukra várva egy holttestre bukkan... Mrs. Eversham, a táncstúdió tulajdonosának sógornője lesz mérgezés áldozata. Felbolydul a kisváros, elindul a nyomozás, amibe Aggie bekapcsolódik - már csak amiatt is, hogy ő látta meg először a testet. Kinek lehetett indoka megmérgezni - az amúgy teljesen ellenszenves - nőt? Lányának, Rose-nak, aki mindent örökölne utána - vagy sógornőjének, Miss Marianne-nek?
A regényben főleg Agatha nézőpontját követhetjük, aki próbál helyzete (12 éves + lány) ellenére információt kicsikarni környezetéből. Nagyon hangulatos és részletes képet kapunk főszereplőnk szűkebb környezetéről, családjáról, hétköznapjairól a század eleji tengerparti városban, ahol nevelőnő kísérgeti, mindig be kell tartani az illemszabályokat. Ennek ellenére több bátor tettével sikerül eredményt elérnie.
Üdítő volt látni néhány olyan karaktert, akik próbálnak kitörni a nőket béklyózó társadalmi szokások alól.
Üdítő volt látni néhány olyan karaktert, akik próbálnak kitörni a nőket béklyózó társadalmi szokások alól.
Agatha Christie irodalmi alakjait is felfedezhetjük: Hercule Poiroton kívül Miss Marple elődje is megjelenik ;)
A kiadói életkorbesorolás 10+ év, de lehet még feljebb is tolnám ezt a határt - néhol meglepően komoly témákat hozott be a történet (szülők elvesztése, gyász, házasságon kívüli kapcsolat). Emiatt bátran ajánlom felnőtt olvasóknak is, főleg ha hiányoljátok Agatha Christie vagy Robin Stevens Úrilányok nem gyilkolnak könyveit. Szuper sorozatkezdő kötet volt, nagyon hamar beszippantott a világa - szívesen olvasnám a folytatásokat is!
A regényt több újságcikk, levélrészlet és kis illusztráció 'színesíti' - amelyek Isabelle Follath munkái.
5/5
Kiadó: Pagony
Kiadás éve: 2025
Eredeti cím: The Body Under the Piano
Sorozat: Aggie Morton
Fordító: Moldova Júlia
Oldalszám: 344
Ár: 5490 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
„Én, Miss Agatha Caroline Morton, találtam meg a bizonyos gyilkos fegyvert!”Ez a felfedezés különös módon nem ijedelemmel, hanem izgatottsággal tölti el a tizenkét éves Aggie-t, aki egy tengerparti kisvárosban éli az angol kisasszonyok életét. Ráadásul nemcsak a fegyvert, de a holttestet is ő fedezi fel, így minden adott ahhoz, hogy a nyomozásban is főszerepet vállaljon – hiszen, ha a rendőrségre bízza a feladatot, könnyen imádott tánctanárnőjére terelődik a gyanú. A nyomok felfedésében pedig új barátja, a titokzatos belga menekült, Hector Perot is a segítségére siet.





Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)