Budai Lotti&Zubor Rozi - Micsoda történetek! 1-3.

Budai Lotti Rizsporos hétköznapok könyveivel tavaly ismerkedtem meg egy molyos kihívásnak köszönhetően. Annyira megfogott az írói stílusa, a könnyed, de informatív kötetei, hogy feltettem a várólistámra a Micsoda történetek darabjait is. A végtelen várólistámról végül márciusra terveztem be (nőnaphoz kapcsolódva) mindhárom részt. 

A könyvsorozat a Micsoda nők voltak! podcastból nőttek ki, amelyet Zubor Rozi újságíró, íróval karöltve készít Budai Lotti. Nekem eddig kimaradt a podcast, így teljesen új volt számomra a koncepció, a kötetek anyaga. A szerzőpáros két nézőpontot, élethelyzetet képvisel: Rozi mint anya, Lotti mint tudatosan gyermektelen nő, nőtörténelmi kutató mutatja be történelmünk híres-hírhedt nőit.

Mindegyik részre igaz, hogy olyan tévhiteket, pletykákat, rágalmazásokat jár körül (főleg a 2. részben), amelyek már megkövesedtek a kollektív tudatunkban. Tényekkel támasztják alá ezek hamisságát és bemutatják a történelemleckékből talán csak néhány mondattal elintézett karaktereket. A kötetek végén forrásjegyzéket is kapunk, a témák további bogarászásához.

Budai Lotti&Zubor Rozi - Micsoda ​anyák voltak

A kötet a történelem minden időszakát lefedi az ókortól kezdve a 20. századig - a bemutatott életrajzok központja pedig az anyaság. Megismerhetjük, hogyan viszonyultak a témához, élethelyzethez a bemutatott nők. Mik voltak akkoriban a társadalmi elvárások, milyen nevelést kaptak - mit hoztak otthonról és mit adtak tovább. 

Nem csak a történelemi kor, hanem földrajzi helyek szerint is változatos - de inkább Európát lefedő merítést kapunk Dianától kezdve Audrey Hepburnig. Számomra kevésbé ismert történelmi személyekről is olvashattam, mint például Hürrem szultána, Caterina Sforza, Josephine Baker, Benicky Hermin vagy Maria Augusta von Trapp - így már emiatt is érdemes volt kézbe vennem a kötetet. Érdekes volt a már ismert - ismertebb nőket megismerni az anyaság szempontjából, bár volt akinek életéről többet olvastam, így nem volt meglepetés az itt említettek (pl. Frida Kahlo). 

Mivel sokféle életutat bemutat, nem fogott meg mindegyik történet - de ettől függetlenül egy informatív, szépen szerkesztett-illusztrált kötetről van szó, amelyet bátran ajánlok mindenkinek aki szereti a kicsit könnyedebb történelmi-életrajzi könyveket! 

4/5

Budai Lotti – Zubor Rozi: Micsoda „szajhák” voltak

Az első részből megszokott tematika és stílus szerint épül fel ez a kötet is, amelyen egy viszonylag hosszú bevezetőt kapunk a nők lekurvázásának jelenségéről, eredetéről. A szerzőpáros gondolatébresztő fejezeteiben bemutatja a nők megítélésének kettősségét, amely végigvonul a történelmünkön: a nők vagy szentek-jó feleségek vagy szajhák, akik megvetésre és kihasználásra alkalmasak. Ez a kettősség egy-egy bemutatott karakter életében is megváltozik néhány év eltéréssel. Nem szabad elfelejteni, hogy a történészek, történetírók a legtöbbször pletykákra - koholt vádakra építettek, és ezek a bevett fordulatok évszázadokig kitartottak. A szerzőpáros ezeket a vádakat próbálja tisztázni a kötetben bemutatott híres nők körül. Érdekes volt, hogy voltak ilyan kutatások, amelyek több száz év után csak a 20. században mentették fel a bemutatott néhány nőt - pl.: ekkor vált kutathatóvá Szendrey Júlia élete, és váltak nyilvánossá második házasságának borzalmai. 

Néhány nő története már ismerős lehet az első részből (pl.: Marie Curie, Szendrey Júlia, Marie Antoinette), de most új vetületből kerülnek bemutatásra. Olvashatunk Boleyn Annáról, Marilyn Monroe-ról, Messalináról, Nagy Katalinról - ismét sok történelmi kort és országot lefedve.

Ahogy a korábbi kötetekből megszokhattam ismét változatosan szerkesztve (fényképek, illusztrációk, szövegdobozok) kaptam sokféle (egy idő után már tömény) információt, kicsit lassabban olvastam ill. törvényszerűen nem fogott meg mindegyik történet.

4/5

Budai Lotti – Zubor Rozi: Micsoda szinglik voltak! 

Ahogy az előző részekből megszokhattam egy hosszabb bevezetővel indul a kötet, amelyben a szingliség fogalmát járja körül a szerző - kik és miért lehetettek egyedülállóak az elmúlt évszázadok folyamán; ezzel milyen előnyökre ill. hátrányokra tehettek szert. Olvashatunk a szingliket lejárató kampányról - ilyen például a ma is használt (bár ma már talán nem annyira negatívan értelmezett) macskás nő alakja a 19. század elejéről.

Ez a kötet jobban megfogott - talán a benne szereplők nők miatt, akik írók, költők, művészek voltak, emiatt már alapból jobban érdekeltek. Ismét találkoztam több olyan életúttal - névvel, akik teljesen ismeretlenek voltak számomra (pl.: Olympe de Gouges, Amina királynő, Stettheimer nővérek, Mary Cassatt, Caroline Herschel, Barbara Strozzi, Ani Pacsen). De ismert és kedvelt hírességekről is olvashattam, mint Jane Austen, Emily Dickinson, vagy Mary Anning. Több olyan történetet, életutat megismerhettem, akiknek eddig szinte csak a nevét tudtam, ill. egy-két információt róluk, mint Greta Garbo, vagy Florence Nightingale.

Szuper válogatás, amiben olyan alkotó nőket ismerhetünk meg, akik tudatosan választották a nem megszokott életutat. Sajnos többségük elszenvedett valamilyen bántalmazást, ami miatt nem akarták férfiakhoz kötni az életüket, de volt olyan nő is, aki nem hivatalosan élt együtt valakivel, szült gyermeket és emellett művészként is kiemelkedőt alkotott.

5/5

Gondolatébresztő és hasznos sorozat ez a történelem ill. a nőtörténet iránt érdeklődők számára - üdvözítő, hogy egyre több hasonló kerül kiadásra, amely tovább árnyalja a híres emberekről berögzült képet, felmenti az adott korban - szerelemből vagy politikai érdekből - meggyalázott nőket.

Ajánlom!