Banana Yoshimoto - Kitchen
Egyik nap bevillant, hogy szeretnék japán szerzőktől olvasni. A molyon böngészve akadtam Banana Yoshimoto könyveire, amik kisregények igazából. Magyarul négy kötete jelent meg a japán írónőnek, a Viszlát Cogumi, és Csipkerózsika-álom már a polcomon vár.
A Kitchennel kezdtem az ismerkedést, a legelső és legnépszerűbb kisregényével. A kötetben három kisregény olvasható – a címadó Konyha, ennek folytatása a Telihold, és egy külön történet a Holdudvar. Utóbbi az utószó szerint az írónő diplomamunkája volt. Yoshimoto több díjat és elismerést is nyert, a Kitchent két verzióban is megfilmesítették. A könyv, amúgy szerepel az 1001 könyv listán is, bár a wikis listán nem találtam, de direkt megnéztem a könyvben (az adatlapja több pontatlansággal), de megtalálható benne.
forrás |
„Ha valaki meg akar állni a saját lábán, azt javaslom neki, vegyen a gondjaiba valamit vagy valakit. Tudod, lehet az gyerek vagy akár növény is. Ha ezt megteszi, akkor meg fogja érteni saját korlátait. Itt kezdődik minden.”
A folytatásban, a Teliholdban pár hónappal később járunk, Mikage már elköltözött egy saját lakásba és kezd beindulni a karrierje, ám egy telefonhívás miatt visszatér Yoichihoz. Ebben kettejüknek kell megbirkózniuk a gyásszal és egymás iránt érzett érzelmeikkel.
A harmadik kisregény, a Holdudvar, amiben szintén egy fiatal lány a főszereplő, aki elveszíti szerelmét. Itt is a gyász feldolgozása, a 'hátramaradtak' érzelmei, barátsága kerül előtérbe. Ebben szerepel egy kis misztikum is - egy klasszikus japán mondát dolgozott fel az írónő.
forrás |
"Az igazán boldog emlékek örökké élnek, és mindig ragyognak. Az idő múlásával egyenként kelnek életre bennünk."
A leírások és párbeszédek egyszerűek, szépek, élvezet volt a világába merülni, annak ellenére, hogy szomorú témákkal foglalkozott mindegyik mű. Yoshimotó nagyon érzékletesen ír, jól magam elé tudtam képzelni a szereplőink környezetét, tetszett hogy kiemelte az emberi kapcsolatokon kívül a lakás, az étkezés vagy akár egy teaivás fontosságát is :)
„Sokat elmélkedtem, és bár nem tudtam szavakba foglalni, lassan megértettem valamit. Most már el tudom mondani, és nagyon egyszerű az egész: rájöttem, hogy a világ nem az én javamat szolgálja; a számomra kellemes és kellemetlen dolgok aránya nem változik benne. Minden tőlem függ.”A gyász, a szerelem, a fiatalság – voltak a visszatérő témák; ahogy utána olvastam az írónő lényegében mindegyik művében ezeket jeleníti meg. Ahogy letettem a könyvet tudtam, hogy szeretnék megismerkedni a többi magyarul elérhető művével is, annyira elvarázsolt ez az újszerű hang és a környezet. Szeretnék még több japán íróval is megismerkedni (mondjuk Murakamival is illene már, na de ez egy külön poszt témája ;)).
5/5
Kiadó: Trivium
Kiadás éve: 2003
Eredeti cím: キッチン
Oldalszám: 160
Ár: antikvár
Borító: 4/5
Fülszöveg:
Banana Yoshimoto Konyhája elbűvölően eredeti és mélyen megható művészkönyv Japánból. A Konyha „nagyvárosi” regény. Egy egész generáció életmódját és érzékenységét, fiatalok névtelen harcát mutatja be. Két történetet helyez egymás mellé, melyek anyákról, a konyháról, a szerelemről, tragédiákról szólnak. Mindez szabad szellemű, fiatal nők agyában születik meg a mai Japánban. Bolondos stílusa a korai Marguerite Duras-ra emlékeztet. A Konyha és a Telihold két elegáns történet, melyek látszólagos egyszerűsége a mesteri történetírás ékes példája. A különleges tehetségű író sorai az agyunkban visszhangoznak és megérintik lelkünket is. Megjelenését követően a könyv óriási sikert aratott Japánban. A szerzőnőt a XX. századi japán irodalom legkiválóbbjai között tartják számon, két tekintélyes irodalmi díjat nyert. A Konyha című regényét megfilmesítették. A Konyha 19 országban aratott sikert, és több millió példányban kelt el. Japánban 6 millió eladott példánnyal az év sikerkönyve.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)