Mark Helprin - Téli mese

December környékén láttam a könyvből készült film előzetesét, ami nemsokára mozikba kerül. Ekkor néztem utána egy kicsit a könyvnek, ami már 1983-ban megjelent (a magyar kiadás pedig velem egy idős :)), most a Libri kiadja újra filmes borítóval, így még több emberhez eljuthat. Viszont, aki az előzetes alapján 'csupán' egy furcsa, de szép szerelmi történetre számít, az csalódhat - ez a könyv sokrétű, több szereplőt felölelő, és helyenként már érthetetlenül filozofikus. 

Szerettem volna még mindenképp a film megjelenése és megnézése előtt elolvasni a könyvet, nem ment épp könnyen: sokszor félreraktam, majdnem félbehagytam, de végül csak legyűrtem...
A címéhez hűen ez tényleg egy mese, de felnőtteknek - tele van mesei fordulatokkal és szereplőkkel, jellemábrázolásokkal, viszont van néhány 18 karikás jelenet is benne.

NY télen, 1900 Flatiron Building,
Madison Square Park

 (pinterest)

A regény első felében megismerjük Peter Lake-et, akit bevándorló szülei kénytelenek magára hagyni, végül egy furcsa, fél-nomád törzs, a Kagylószedők nevelik fel egy New York közeli mocsárban, de 13 éves korában elküldik a városba. Ekkortól kezdődnek az igazi kalandjai, elég hamar a bűn útjára lép, nevelőintézetbe kerül, de itt talál magának mentort és szakmát. Felnőve a legnagyobb new yorki gengsztercsapat (Kurtafrakkosok) tagja lesz, akik a történet kezdetén éppen buzgón üldözik őt. Megmentésére egy szép fehér ló siet, aki a könyv egészében fontos visszatérő szereplő lesz. A visszaemlékezésekből, időbeli ugrásokból bontakozik ki a szimpatikus betörő története. A nagy fordulat Peter életében, akkor következik be, amikor egy üresnek és kirabolhatónak tűnő házban találkozik a súlyos beteg Beverlyvel, innentől egy romantikus dráma kerekedik a történetből (amit nem is tudnék egy kategóriába besorolni - urban fantasy? Romantikus mese? Történelmi mese? - ja mert a 20. század elején járunk - izgalmas időszak, a nagy fejlesztések-városépítés kora). Beverly megjelenésével egyre elborultabb helyenként a történet, látomások, nagy csillagképek, hideg téli éjszakában alvó beteg lány története tényleg egyedivé teszi ezt a könyvet.

NY, Central Park (pinterest)

A második részben ugrunk egyet a jövőbe, és valahol a '90-es évek végén járunk, a Coheeries-tó melletti faluban élő Virginiát és különc anyját ismerjük meg. Az elvált asszony babájával New Yorkba utazik, nagyon kalandos körülmények között. A városban összefut gyerekkori ismerősével, Jessica Pennel (így kapcsolódik a történet az első részben megismerthez. Később is akármilyen 'légbőlkapottnak', oda nem illőnek tűnik az adott történetszál valahogyan mégis visszakapcsolódik a Penn családhoz, vagy Peter Lakehez.)

Az időkezelés elég érdekes, pl nem tudom pontosan megállapítani mikor melyik korban járunk, mert pl. Virgnia utazása NY-ba, az olyan 1900-as évekbeli, viszont valahol írja, hogy 1990 körül jár a történet...Az időnek itt nincs megszokott szerepe, ugrál ide-oda, holtnak hitt emberek kerülnek elő és tűnnek el újra.
Tele van fantasztikus elemekkel ezeken kívül is a regény, a legjelentősebb a felhőfal, ami magába nyeli az embereket, városrészeket, és valamikor ki is 'köpheti' magából őket...

"Nem mondta azt senki, hogy minden cselekedetnek látni fogod a következményét; nem mondta senki, hogy garanciákat kapsz, hogy nem kell sötétben botorkálnod, vagy hogy miként a matézisben, mindent pedánsán igazolva és bizonyítva fogsz látni. Semmi sincsen bizonyítva és igazolva, vagy legalábbis semmi, ami értékes. Nem azért neveltelek föl, hogy örökké biztos talajon járj. Soha nem tanítottalak arra, hogy mindennek a hatalmunkban kell lennie, vagy hogy mindent értenünk kell. Vagy tán arra tanítottalak? Ha igen, rosszul tettem. Ha nem vállalunk kockázatot, akkor azok az erők, amelyeket megmagyarázni nem tudván elutasítunk, bizony majmot csinálnak belőlünk, ahogy mondani szokás."

Négy nagy fejezetből áll a regény, nem is ragoznám az utolsó kettőt, mert sose érnék a végére :D
A közös motívum New York mindegyiknél, több szereplő nagyon kalandos úton kerül a városba, pl. Hardesty Marratta San Fransicoból jut oda, és sorsa összekapcsolódik Pennékkel és Virginia Gamelyvel. Vagy Absbury aki a tengeren sodródva, és egy ismerős szereplőt megmentve kerül oda.
New York több arcát mutatja meg az író, látszik, hogy benne él -  a szépségét, de a legundorítóbb oldalát is elénk tárja.

A tumblrről, a képen elvileg Dubai
látható, de pont ilyennek képzeltem
NY-ot és a felhőfalat

Külön tetszett The Sun (újság, amit Beverly apja, Isaac Penn alapított és a történet 'jelenében' fia, Harry vezet) székházának és működésének bemutatása, szívesen dolgoznék egy ilyen helyen - ahol maximálisan megbecsülik a dolgozóikat, és akik együtt tesznek annak nagyságáért. :)

Érdekes történetecskékből építkezik a könyv, mind megállja a helyét akár külön is - a bevándorló szülők tragédiája, a Kurtafrakkosok furcsa vezére, Hardesty családjának története stb-stb.

Emiatt sokszor széttöredezett a cselekmény, nehéz olvasni egyrészt a sok szál miatt, másrészt néhol annyira filozofikus, és elborult, hogy majdnem félbehagytam. Megszenvedtem vele na - főleg a végével, ahol apokaliptikus magasságokba emelkedett, és kurtán-furcsán lett vége. A film az előzetes alapján teljesen más lesz, és gyanúm szerint csak Bevery és Peter időtálló szerelmén fog alapulni - a könyvben ehhez képest nem ez a fő szál...

"A polc zsúfolásig tele nehezen olvasható könyvekkel, amelyek lerombolják és újjáépítik az ember lelkét, és végezetül akkorát rúgnak az olvasón, mint egy ló. " - ilyen ez a könyv is

4/5 - mert nem élveztem maradéktalanul, de mégis olyan különleges történet, hogy nem lehet szó nélkül hagyni! Ami legjobban megfogott -  Peter története, utána pedig a Coheeries-tó mellett játszódó történetek és a téli időjárás ábrázolása, a fagyos évszak múlt századi szépségeinek bemutatása. 

Kiadó: Árkádia
Kiadás éve: 1989
Eredeti cím: Winter's tale
Oldalszám: 784
Ár: antikvár
Borító: 3/5

Fülszöveg:

"„Elbűvölő tündérmese”. – írta Helprin könyvéről Joyce Caros Oates, aki nem egykönnyen adja oda nevét felelőtlen reklámnak. Véleménye telibe talált: a rendkívül tehetséges Helprin könyve valóban elbűvölő – pop-könyv. Egy mindinkább formálódó-erősödő új esztétikai világkép terméke, a Coppola-Spielber-Lucas-féle új Walt Disney-izmus szeretetre méltó irodalmi példánya. Vagyis: mese komputerizált fantasztikummal és hagyományos elemek hordozta feszültséggel, jelképisséggel. Mese felnőtteknek. Íme: Egy férfi titokzatos üldözők elől menekül a hajdani New York utcáin és titokzatos segítőtársra lel egy repülő ló személyében. A továbbiakban aztán minden kiderül: a férfi, Peter Lake derék, szimpatikus betörő, a titokzatos üldözők a konkurens banda tagjai. Ezzel kezdetét veszi a kalandsorozat, mely attól lesz érdekes, hogy a mesebeli elem bekerül a történetbe. Ahol repülő lovak vannak, ahol ki lehet esni az idősíkból, majd ugyanolyan könnyedén belepottyantani egy másikba, ott nincs helye a szorongásnak. A szerző találékonyságára vall, hogy hőse nem egyértelműen jó, hiszen bűnöző, de ezt az erkölcsi foltot profi módon fordítja regénye javára. Az E. T.-hez hasonlóan ebben a regényben is fontos átalakulásnak vagyunk tanúi. Ott a marslakóból lesz kedves állat, itt a bűnözőből melegszívű, érző ember. S a bűnözők kedves és pittoreszk irodalmi világa összehasonlíthatatlanul vonzóbb, mint prózai és rideg földi mása. Igaz ugyan, hogy a bűnözők bűnöznek, de ezt kedves fennköltséggel teszik, miáltal rögtön az olvasó szívébe lopják magukat. A regényből természetesen nem hiányzik a szerelem sem, de az igazi telitalálat New York városának szerepeltetése, ami nem egyszerűen helyszínt, a történések színhelyét jelenti, hanem maga is a regény szereplőjévé válik. Helprin könyve kellemes szórakozást ígér mindazoknak, akiknek elegük van a mindennapok rémségeiből, akik végre valami mást akarnak…"