Ljudmila Ulickaja - Szonyecska

Világirodalmon vettük az alábbi regényt. Eddig nem ismertem Ulickaja munkásságát, pedig nagyon jó könyvei vannak :)

A könyv egyáltalán nem hosszú, 92 oldal (A Magvető Kiadó szép kiadásában - új kedvenc kiadóm :D), de annyi élettörténet van belesűrítve, mint hosszabb regényekben. A műfaja kisregény, vagy hosszabb novellának is mondhatnánk, tipikus orosz műfaj - poveszty (Gogol kedvelt műfaja).

A főszereplő Szonyecska (Szonya-> Szofia= bölcsesség ... ez később még fontos lesz) gyerekkora óta imád belemerülni a regények világába. Később könyvtáros lesz, és egy kisvárosban dolgozik a könyvtárraktárban, itt ismerkedik meg leendő férjével Roberttel.
A férfi emigráns festő, aki visszatért Oroszo-ba, de hazaérkezése után várta a Gulag-tábor, szabadulása után ismerkedik meg Szonyával és a második találkozásukkor feleségül kéri. Összeházasodnak, és folyamatosan költöznek (mivel Robertnek meg volt szabva hol lakhat), születik egy lányuk Tánya. Végre Moszkába költözhetnek - a regény 'nagy' része itteni életüket mutatja be, Tánya tinédzserkorát, apja festői tevékenységét, és Szonyát mint háziasszonyt. Majd Robertnek szeretője lesz, a fiatal lengyel menekült Jászja személyében, aki Tánya barátnője volt.

Az érdekes a történetben, hogy Szonya egyrészt: nem olvas miután feleség lesz, éli a saját életét, mint háziasszony és mikor kiderül Robert és Jászja kapcsolata, nem lesz féltékeny, hanem barátságos Jászjával, és örül, hogy megédesíti a férje öregségét.
Érdekes személy Szonya, miért nem lesz féltékeny? Miért segít Jászján a férje halála után is? Az egyik lehetőség: Szofia, bölcs asszony, az elolvasott regényeiből merítette ezt a bölcsességét, hogy felülemelkedik a mindennapi élet kicsinyes reakcióin (vagyis nem lesz féltékeny), és belátja, hogy a férjének így volt a legjobb. Ennek a gondolatnak a megértéséhez fontos tudni, hogy Szonyecska szinte isteníti Robertet, el sem akarja hinni, hogy ilyen rendkívüli ember lett a férje, szülhetett neki gyereket, emiatt az istenítés miatt ilyen önfeláldozó.

A könyv tele van utalássokkal:
-az orosz élet mindennapjaira: a sztálinizmus, a szocializmus a mindennapok része, NEP (Új Gazdaságpolitika)
-irodalmi utalások, pl.: Turgenyev, Anyegin, orosz versek, szituációk
-Szonyecska és Robert családja is zsidó, erre is több utalás van
-utalás Morandi nevű festőre (a borítón az ő egyik festménye feldolgozásával készült)

Legszebb jelenet:
Mikor Szonyecska a bébi Tányát szoptatja, és Robert átöleli közben :)

5/5 Amilyen rövid, annyi minden van ebben a regényben, annyi szépség, és elgondolkodtató dolog. Örülök, hogy megismerkedhettem vele (ilyenkor látszik, hogy érdemes volt magyar szakra jönnöm, méghozzá ide).

Több infó:
http://www.ulickaja.hu/ulickaja-szonyecska.html
http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2007-02-17/ljudmila-ulickaja-szonyecska

Fülszöveg:
"A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell… "

Megjegyzések

  1. Médea gyermekeit olvasd el Tőle. Az nagyon adja.

    VálaszTörlés
  2. Huh de gyors voltál :D
    Jólvan el fogom, köszi a tippet ;), tanárnőm meg az Életművésznőket ajánlotta még :))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

na ehhez szólj hozzá ;)