Agatha Christie - Gyilkosság Mezopotámiában

Hétvégén annyira ellustultam, hogy olvasni se volt kedvem, ezért előtúrtam egy régóta várólistán lévő hangoskönyvet, ami a KriMix nevű molyos kihívás (7 modern és 7 klasszikus krimit kell olvasni - már csak 6 klasszikus maradt) miatt szerettem volna elolvasni.

Hercule Poirot történetei közül már többet olvastam, elég rapszódikusan, bár ezekenél a könyveknél nem igen számít a sorrend, ez amúgy a 14. a sorban a moly szerint. 

Az elbeszélés nem szokványos, bár még nem olvastam sok Poirot regényt, de a belga nyomozó csak később bukkan fel. A narrátorunk Amy Leatheran nővér, aki Irakban épp két munka között áll. Erich Leidner régész fogadja fel, hogy legyen a felesége segítségére, aki az utóbbi időben elég nyugtalan és nem érzi 'biztonságban' magát. Kiderül, hogy rég halottnak hitt férje leveleket küld neki, és fenyegeti.

Agatha Christie és Leonard Woolley
Ur városában forrás

Leatheran nővér a helyi angoloktól hall egy-két pletykát a Hassanieh mellett ásatást végző csapatról, aminek a vezetője Leidner. Feszültségről, féltékenykedésről mesélnek neki, de őt ez sem tartja vissza.
Az expedíció együtt él egy házban és a nővér hamar megérzi, hogy tényleg nincs rendben valami a társaságban. Lucy Leidner retteg az idegenektől, ugyanakkor hol bűbűjos, hol csípős a többi emberrel.

A regényben nem is annyira a nyomozáson van a hangsúly, hanem Lucy megosztó személyiségén, és azon hogyan ismerjük meg fokozatosan. Ez volt ennek a könyvnek a nagy erőssége, ahogy Poirot fokról-fokról felépítette előttünk ezt a megosztó nőt, a modern La belle dame sans merci-t, aki fél feladni a függetlenségét, játszik a körülötte lévőkkel, elbájolja - hülyére veszi azokat, akiket nem tart ellenfélnek. A történet, a nyomozás talán nem is volt annyira izgalmas, a nővér előadása néhol fárasztó volt, de összességében tetszett ez a regény. Készült persze film verzió is belőle, lehet, hogy beütemezem valamikorra :)

4/5

Fülszöveg:

"Poirot ezúttal egzotikus környezetben, egy ásatáson nyomoz. Segítőtársa egy fiatal, talpraesett ápolónő. A szerző kedves humora, a meglepő fordulatokban gazdag történet, a nagy emberismerettel megrajzolt figurák és Szilágyi Tibor remek fordítása teszik nagyon élvezetessé a regényt. Az új feldolgozás, a Hangos Regény a könyv teljes szövegét tartalmazza, de mégsem azonos a könyvvel. A hallgatót nem csábítja „gyors lapozásra”, hogy mielőbb kiderüljön, ki a gyilkos, mert Bánsági Ildikó olyan egyszemélyes hangjátékot varázsol belőle, ami eleven élménnyé válik mindenki számára, függetlenül attól, hogy ismeri-e a történetet, vagy sem. Egyszerűen jó hallgatni."