F. Scott Fitzgerald - A nagy Gatsby

Pár hete olvastam el ezt a könyvet, és idáig érlelődött bennem a mondanivaló...
Hát. Lehet, hogy bennem van a hiba, de szerintem ez nem olyan "nagy" könyv. Vagy a fordítással van baj, és nem 'jön át' a hangulata, ami annyi embert megfogott. Nem tudom tényleg. Ehhez én kevés vagyok. Pedig megnéztem a filmet is, hátha akkor majd jobban megértem, de nem igazán: a film nagyon könyvhű, tetszett, de nem fogott meg az sem.

"F. Scott Fitzgerald 1925-ben, "A nagy Gatsby"-vel ért pályája csúcsára? Ez az a regénye, amely egymagában is előkelő helyet biztosítana számára a világirodalom nagyjai között.
Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabozó "dzsesszkorszakot", a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, "az amerikai álom" olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy "méltó" legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is "csupa pénz"."

Értem én, hogy a '20-as éveket ragadja meg a könyv, ezt a világot mutatja meg, ahol a hagyományok, az értékek elveszni látszanak. Az emberek nem tisztelik egymást (szeretők, Gatsby nagy partijainak vendégei), az emberélet nem számít annyira. Halála után Gatsby sem számít. Nick (aki elmeséli a történetet) végül hazatért 'nyugatra', mert nem tudja elviselni ezt a lélektelen 'keleti' világot.
hmhm. Majd talán megpróbálkozom egyszer az új fordítással, ami nemrég jelent meg...
3/5