Sangu Mandanna - Rendkívüli Boszorkák Igen Titkos Társasága

Sangu Mandanna boszorkányos cozy fantasyjára már egy ideje felfigyeltem, sőt tavasszal elkezdtem angolul olvasni - viszonylag sokat haladtam vele, de aztán győzött a kényelem és más könyvek hívogattak. Amikor jött a hír, hogy magyarul is olvashatjuk, visszatettem a várólistámra, hogy majd így próbálkozzam vele újra. Most a Creep-a-thon utolsó pontjának választottam és tökéletes zárása volt a kedves-spooky olvasmánylistámnak. (Úgy tűnik az olvasómaraton jót tett - a négy olvasmányból 2-re 5 csillagot, 2-re 4-et adtam :))

A regény főszereplője Mika Moon, egy harmincas éveiben járó boszorkány, aki gyerekként korán árvaságra jutott. Gyámja, Primula az angol boszorkány-közösség vezetője - az idős nő szigorú elveket vall arról, hogy hogyan kell a boszorkányoknak elbújni a társadalomban. Az elmúlt évszázadokban történtek és egy átok miatt a boszorkányok hamar árvaságra jutnak, ill. nem tanácsos hosszabb ideig együtt lenniük, mert akkor váratlan események történhetnek és a mágia kitörése leleplezhetné őket. Így miután az elárvult Mikát hazahozta Angliába nevelőnők gondjaira bízta.

Azóta a lány már felnőtt, de az életre szóló tanításokat nem felejtette el. Egyedül él, alkalmi munkákat vállal és gyakran költözik - egyetlen kapcsolata a boszorkányközösséggel a háromhavonta, Primula által megszervezett találkozók - amibe az első fejezetben csöppenünk. Illetve a közösségi oldalain boszorkányos videókat oszt meg, természetesen a külvilág felé csak eljátszva a mágiát, a #witchcore népszerűségét kihasználva. 

Ezért is meglepő az új munkalehetőség, amivel megtalálják az Instagramján keresztül. Egy idős férfi kéri, hogy látogassa meg őket, mert nevelőre van szükség három fiatalkorú boszorkány mellé. Már az is rendkívüli Mika számára, hogy a három gyerek együtt él - teljesen ellentmondva Primula szabályainak. Első körben le kell küzdie a félelmét, hogy valóban felfedheti-e valós identitását a Seholsincs ház lakói előtt. 

Egy rendhagyó családba csöppen bele: Ian és Ken a rangidősek a házban, Lucie a házvezető, Jamie áll korban hozzá közel, ő a könyvtáros és hamar kiderül, hogy a lányok pótapukája. Maga a gyám és a ház tulajdonosa, Lillian régészként utazgat a világban, nem sok időt tölt a lányok nevelésével. Boszorkány voltát viszont felfedte háza lakói között, akikről az idők során kiderül, hogyan kerültek hozzá - hogyan fogadta be őket és milyen szépen kiegészítik egymás életét. 

Mikát nem csak azzal a céllal szeretnék alkalmazni, hogy segítsen a lányok képességeinek kordában tartásával, hanem egy egész konkrét eseményre készítse fel őket. December végén ugyanis a házba látogat Lillian ügyvédje, aki nincs beavatva semmibe, de nem nézi jó szemmel a szedett-vedett családot - mindennek rendben kell mennie ezen a napon.

Főszereplőnk hamar beilleszkedik az új életébe, ami persze kihívásokat is tartogat - a ház nem minden lakója fogadja kitörő örömmel, ill. még sosem tanított boszorkányságra senkit. Ám a gyakorlati tudás, tippek és sok beszélgetés adja magát és a lányok egyre jobban kinyílnak - ahogy Mika szíve is. 

A regényben több múltbeli trauma előkerül és azok feloldása. Nem mennek ezek könnyen - az elhidegült nevelés, a bántalmazás több szereplő sorsán keresztül megjelenik. Mikának le kell győznie a gyerekkorától belenevelt szabályokat - előítéleteket, és rájönnie, hogy lehet másképp. A célja az lesz, hogy ezek a lányok ne úgy nőjenek fel ahogy ő és sok más boszorkány, hanem együtt és szerető családban. Halványan érinti a regény a másság kérdését - legyen az szexuális vonzódás vagy a bőrszín kérdése. 

Kapunk egy tipikus grumpy-sunshine romantikus szálat is, ami szépen épül - bár egy-két ponton egészen hamar átcsap a vágy szereplőinken :) 

"Ahogy Jamie mondta, hitbéli ugrás, amikor megszeretünk másokat, és hagyjuk, hogy szeressenek minket. Be kell csukni a szemünket, lelépni a párkányról a semmibe, bízva abban, hogy repülünk, és nem zuhanunk tragikus és poétikus végzetünkbe."

Vitt magával ez a regény, örülök hogy adtam neki még egy esélyt - végtelenül kedves ez a világ, nagyon tetszett a mágiarendszer, az egyes boszorkányok erősségeinek felvillantása - bár főként csak Mika mágiagyakorlásába láthattunk bele. Igazi cozy fantasy, amiben tudjuk, hogy meg fogják oldani a szereplők a felmerülő problémákat, legyen az bármilyen. Ajánlom, ha egy egyszerű, cuki-boszorkányos-romantikus regényt kerestek!

5/5

Kiadó: Ventus Libro
Kiadás éve: 2024
Eredeti cím: The Very Secret Society of Irregular Witches 
Fordító: Nagy Mónika Zsuzsanna
Oldalszám: 384
Ár: 5800 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Mika ​Moon, a ritkaságszámba menő nagy-britanniai boszorkák egyike pontosan tudja, hogyan maradjon észrevétlen, és hogyan titkolja el varázserejét a világ elől. Árvaként nőtt fel, hozzászokott az egyedülléthez, és általában hajlandó követni a szabályokat, egy kivételével: közösségi oldalán videókat posztol magáról, amelyekben „úgy tesz”, mintha boszorkány lenne, mert biztos benne, hogy senki nem veszi komolyan.

Egy nap azonban váratlanul üzenetet kap, amelyben kérve kérik, látogasson el a rejtélyes Seholsincs-lakba, és vállalja el három ifjú boszorkány nevelését. Noha ezzel minden szabályt áthág, Mika eleget tesz a kérésnek, és hamarosan a ház többi lakójának életébe is belebonyolódik. Ráadásul a Seholsincs-lak jóképű, ámde rendkívül mogorva könyvtárosa, Jamie bármit megtenne, hogy megvédje a gyermekeket, és nem nézi jó szemmel, hogy egy idegen nő csak úgy besétált az otthonukba.

Sötét fellegek gyülekeznek a Seholsincs-lak felett, és Mikának döntenie kell: kockára tesz-e mindent a frissen megtalált családjáért – hiszen egészen addig azt sem sejtette, hogy egyáltalán keresi őket.

„Gyönyörűen, szelíd humorral és nagy szívvel megírt regény; meleg, pihe-puha takaróba burkol, és örömmel, nevetéssel és elégedettséggel vesz körül.” (The Nerd Daily)