Priya Parmar - Vanessa és Virginia
Évek óta igyekszem az összes, magyarul fellelhető Virginia Woolf és róla szóló könyvet elolvasni - 2014-ben jelent meg pl. Alexandra Harris olvasmányos életrajza, tavaly ősszel meg ez a többnyire valós tényeken alapuló naplóregény.
Ezen kívül még Bécsy Ágnes könyvét és Alma H. Bond pszichoanalízisát említhetem, ha magyarul szeretnétek megismerkedni ezzel az angol írónővel, szóval nem túl nagy a kínálat :( De örülök, hogy az Alexandra megjelentette ezt a könyvet, ami stílusában hasonlít A párizsi feleségre - vagyis egy híres írót és környezetét egy hozzátartozója szemén keresztül mutat be (szeretnék még hasonlót olvasni, tudtok ajánlani ilyeneket?).
Vanessa 1910 (forrás) |
Vanessa Stephen (későbbi, ismertebb nevén Vanessa Bell) naplóját olvashatjuk ebben a könyvben, ami teljesen fiktív - a szerző az könyv végén írja, hogy Virginia nővére sosem vezetett naplót. A naplóbejegyzéseket levelek és táviratok szakítják meg, amikről nem tudom igaziak-e.
Az 1905-ös évektől indul a regény, amikor is a négy testvér együtt él a Gordon Square 46. szám alatti házban és csütörtök esténként meghívják művész barátaikat, ezt a rendeszeres összejövetelt és tagjait nevezték később Bloomsbury körnek. Az alapító tagok a négy Stephen testvér - Vanessa, Virginia, a legidősebb bátyjuk Toby, és öccsük Adrian. Hozzájuk társult Clive Bell műkritikus, Lytton Strachey újságíró Rupert Brooke, Saxon Sydney-Turner, Duncan Grant, John Maynard Keynes, Leonard Woolf és Roger Fry.
Balról jobbra: Lady Ottoline Morrell, Maria Nys, Lytton Strachey, Duncan Grant, Vanessa Bell forrás |
Vanessa naplóbejegyzéseiben beszámol a mindennapi életükről, utal Virginia betegségére, és szépen megismerjük a baráti körüket. Vanessa változik, egyre nyitottabban és bátrabban veti magát a társasági életbe. Érdekes kor volt ez, még kötik őket a társadalmi konvenciók,. ám az évek alatt ezeket ledobják magukról és saját (akkoriban különc) életet élnek. A vendégek akkor jönnek a nagy házba, amikor akarnak, nyíltan beszélnek egymással a szexualitásról, és az azonos neműek kapcsolatáról - hisz több barátjuk érintett volt a témában.
Virginiáról egy új képet fest Priya Parmar - számomra megdöntötte a piedesztálra emelt, idegileg labilis, de nagy művész alkotó képét, és az emberi oldalát mutatta meg. Alig ír arról, hogy milyen könyveken, írásokon dolgozik, azért utal rá, hogy éppen ennek az újságnak ír, vagy tanít, vagy épp a regényével küzd, de nem ez a hangsúlyos. Hanem az, hogy mennyire ragaszkodik a nővéréhez, és a szeretet és figyelem kiharcolásása érdekében képes mindenre.
Nagyon tetszett ez a könyv, jobban megismerhettem azt a környezetet, amiben Virginia élt, érdekes volt megismerni a Bloomsbury kör tagjait, kapcsolatait. Bevallom, most Vanessát jobban kedvelem - egy nyugodt, erős, de okos nő volt - a családja támasza.
Még ilyen regényeket! :)
Tavaly készített a BBC egy három részes minisorozatot a Bloomsbury körről - Life in squares (ezt mindenképp megnézem :))
5/5
Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2015
Eredeti cím: Vanessa és Virginia
Oldalszám: 376
Ár: 3700 Ft
Borító: 5/5 (magyar borító sokkal jobb, mint az eredeti, mert az Európa klasszikus VW regényein használt portrét idézi fel, és hasonlít mindkét nővérre)
Fülszöveg:
"London, 1905. A város nagy változásokat él meg, és a Stephen testvérek e változások élén járnak. Vanessa, Virginia, Thoby és Adrian megválnak gyermekkori otthonuktól, és a zöldellő parkokkal tarkított, bohém hangulatú Bloomsbury negyedben bérelnek házat. Új otthonuk hamarosan fiatal értelmiségiekből és művészekből álló baráti társaság találkozóhelye lesz.A társaság később híressé és sikeressé váló tagjai a történet kezdetén még pályájuk elején járnak. Vanessa Bell még egyetlen festményét sem tudta eladni. Húga, Virginia könyvkritikáját visszautasítja a The Times. Barátjuk, Lytton Strachey még semmit sem publikált. E. M. Forster ugyan befejezte első regényét, de a címmel nem sikerül dűlőre jutnia. Leonard Woolf köztisztviselő Ceylon szigetén, John Maynard Keynes pedig állást keres. E ragyogó elmék és tehetséges művészbarátaik elvetik a viktoriánus társadalom konvencióit, és a londoni bohémvilág zabolátlan szabadságát élvezik.Ám hirtelen minden megváltozik, amikor Vanessa váratlanul beleszeret a baráti kör egyik tagjába. Húga, Virginia úgy érzi, magára maradt. A varázslatos személyiségű, karizmatikus és lángeszű fiatal lány, aki egész életében Vanessa óvó figyelmének középpontjában állt, mindent megtesz azért, hogy kisajátítsa nővérét. Érzékeny idegrendszere megsínyli a változásokat: egyre inkább az őrület határára sodródik. Árulás és bizalmatlanság ver éket a családtagok közé. Vanessának el kell döntenie, hogy hajlandó-e bárki mással szemben megvédeni a saját boldogságát.Priya Parmar regénye izgalmas képet fest az első világháborút megelőző London szellemi pezsgéséről és a híres testvérpár, Vanessa Bell és Virginia Woolf nem mindennapi életéről."
Ebből a szempontból tényleg jobb a magyar borító, de emlékezz arra, mennyit kárhoztatja Alexandra Harris, hogy főleg ezt a képét használják VW-nak, a 19-20 éves, szende, viktoriánus úrilány képét, amikor még egyetlen könyvet sem írt, és ami nem tükrözi a személyiségét. Gondolom, ezért választotta a pipázó portrét a borítóra.:D
VálaszTörlésNa ja ez igaz, az a legszebb képe ezért mindenhol ezt használják. Hol a pipa? :D
TörlésAz én fantasztikus képzeletemben.:DD
VálaszTörlés