A. S. Byatt - Mindenem

Két éve szereztem meg ezt a könyvet, mikor rákattantam hogy bölcsészkrimiket olvassak. A Líra antikvárium részlegéről rendeltem meg, meglepődtem, hogy milyen olcsón és jó állapotban megvolt (akkor rendeltem onnan először). 

A mérete miatt sokáig halasztottam, de ez egy ilyen év amikor 'megküzdök' ezekkel a monstrum könyveimmel :D Van még egy-két hozzá hasonló mumus a polcomon, de visszanézek az idei olvasmányaimra, akkor a régóta tologatott, böhöm könyvek különleges élményt nyújtottak. Így megvan a motiváció, hogy azokat is elolvassam! :)

Roland Mitchell irodalomtörténész a London Libraryben egy levélvázlatra bukkan Randolf Henry Astől, aki az ő kutatási témája. A vázlat egy hölgyhöz íródott, akivel egy villágreggelin találkozott és annyira megfoga a beszélgetésük, hogy újabb találkozást sürget. 

Roland kíváncsiságát felkelti ez a levélkezdemény, mert az általa imádott és kutatott költő új arcát pillantja meg benne. Nyomozásba kezd, hogy kiderítse ki lehetett ez a költőnő, akihez a levél szól. A nyomok elvezetik egy másik irodalomprofesszorhoz Maud Baileyhez, aki Christabel Lamotte költőnő szakértője.

– Az irodalomkritikusok olyanok, mint a detektívek – mondta Maud. – Biztosan ismeri azt az elméletet, hogy a klasszikus detektívregény a klasszikus házasságtörésről szóló regényből alakult ki: mindenki tudni akarta, ki a gyerek apja, honnan származik, milyen titkot rejteget az eset.

pinterest

Elénk tárul leveleken, naplóbejegyzéseket, verseken és visszatekintésekben egy különleges kapcsolat kialakulása, közben a jelenben is bonyolódnak a szálak. Roland élete fenekestül felfordul, amikor lázasan ki akarja deríteni, hogy mi lett a két viktoriánus költő sorsa. 

Ami miatt nagyon különleges ez a könyv, hogy nem csak emlegeti az írónő két fiktív költője műveit, hanem a cselekményhez kapcsolva ezzel indítja a fejezeteket, van olyan fejezet, amiben csak versek szerepelnek. 

A nyomozás, a kapcsolat felderítésén túl, tetszett a sok mitológia, mese beledolgozása a művekbe és a beszélgetésekbe, sok-sok apró kis történetből-világból áll össze ez az egész könyv. 

Megéri 'megküzdeni' vele, de csak az igazán bölcsész-lelkeknek ajánlom - a versbetéteken kívül az irodalomtudmány színe java felvonul benne - verselemezések, feminista irodalomkritika, filozófia, emelett a viktoriánus kor kedvelőinek is tudom ajánlani (van itt szellemidézés, őskövület és állatkagyűjtés a tengerparton és a társadalmi rendszerből fakadó problémák - nők helyzete). 

Készült 2002-ben egy filmadaptáció is a könyvből, hétvégén lehet meg is nézem.

"A férfiakból mártír bárhol válhatik Sivatag, utca, templom – mindegy nekik. Nekünk nem jutnak tettek, Ez a végzetünk, Sötét szobában tengetjük Hosszú életünk."

5/5

Kiadó: GABO

Kiadás éve: 2006

Eredeti cím: Possession

Oldalszám: 526

Ár: antikvár

Borító: 3/5

Fülszöveg:

"Roland Mitchell irodalomtörténész Randolph Henry Ash költő egy meg nem nevezett hölgynek írt levelére bukkan. Megtorpant karrierjén lendítene, ha kiderítené a rejtélyt: ki a címzett, és milyen kapcsolatban voltak? Nyomozása során kollégája, Maud Bailey segítségét kéri, aki a címzett, Christabel Lamotte költőnő életének és munkásságának szakértője. Mindent tudnak a szerzőkről. Vagy mégsem? Kit illetnek a felfedezett új dokumentumok? És mit meg nem tesznek értük pénzes gyűjtők?Hogyan alakult a Viktória korabeli tiltott szerelem sorsa, és könnyebb-e Rolandnak és Maudnak közeledniük egymáshoz a dicsőségéhes akadémiai körök huzakodása közepette?A Mindenem elnyerte a legrangosabb brit irodalmi kitüntetést, a Booker-díjat; 2002-ben megfilmesítették (magyar címe Költői szerelem). A Times irodalmi szerkesztői a lap megjelenése (1923) óta kiadott 100 legjobb angol regény közé sorolták."Azért írok, mert szenvedélyesen érdekel a nyelv. A regény nyelvből felépített műalkotás; egy személy egyedüllétben írja, egy másik személy – sok önálló személy – pedig egyedüllétben olvassa, remélhetőleg. Ezért érdekel az is, mi megy végbe az olvasók tudatában, az írók, a regénybeli karakterek és narrátorok tudatában. Szeretek olyan emberekről írni, akik gondolkodnak, olyanoknak, akik a gondolkodást legalább olyan fontosnak és érdekesnek (és megszenvedésre méltónak) tartják, mint a szexet vagy az evést. Legkedvesebb regényíróm Marcel Proust. Őt követi Balzac, Dickens, Eliot, Thomas Mann és Henry James, Iris Murdoch, Ford Madox Ford és Willa Cather. És Leo Tolsztoj és Fjodor Dosztojevszki." A. S. Byatt"