Moskát Anita - Bábel fiai

Anita könyve már jó ideje a polcomon csücsült, most a könyvhét és a megjelenő új regénye (Horgonyhely) adta meg a lökést, hogy végre ezt vegyem le a polcról. Bevallom a vallásos téma miatt halogattam az olvasást, nem tudtam elképzelni mi fog kisülni Bábel történetének újrameséléséből. 

A regény két szálon fut, a jelenben egy fiatal srác, Dávid sorsát követhetjük, aki festő, és napról napra elveszti a látását. Lívi, a nővére segít neki, magához költözteti és elmeséli gyerekkora egy fontos eseményét, amit a család titkolt mindeki elől. Ez ad neki egy lökést és ötletet, hogy hol keresse a megoldást a problémájára.

A másik dimenzióban létező Bábelben Arzén próbálja apja halála után megtalálni a helyét - szentként tisztelt apja nyomdokába lépjen, a város főpapja legyen, aki folytatja a bábeli torony építését vagy figyeljen a toronyellenesek hangjára?

Nagyon érdekes volt a két szál összedolgozása, amik eleinte elkülönültek később kapcsolódtak össze. Ggondolkoztam is, hogy a mai Budapestről hogy jutnak el a szereplők Bábelba ... átjárókkal, (tanultam egy új kifejezést az egyik alul linkelt interjúból - portálfantasy).
A motivációk és a célok, társadalmi helyzetek libikóka-szerűen változtak:
Dávid az elveszetett látása után ered, Arzén próbálja megismerni jobban az apját, hogy kiderítse igaza volt-e, vagy csak egy imposztor. Lívi -szegényem-, ő meg csak az öccsének akar segíteni és egy összeesküvésben találja magát. Anita remekül mutatja be, hogy milyen könnyen befolyásolhatja egy erős személyiséget az embereket, a népet - és hogy ijesztően könnyen fordulnak ellene is. Arzén a főpapi magaslatáról hamar a mélyben találja magát, Dávid a 'beszivárgó' pedig kvázi a helyébe lép. 

Anita nagyon jól ír, a stílusa gördülékeny, jó volt olvasni, másik nagy erőssége (és lényegében ezzel fogott meg a legjobban) a hangulatteremtés: ott voltam a poros-meleg-véres Bábelben, szállt a homok körülöttem, felnéztem az épülő szedett-vedett toronyra, ami húzott magához mint a mágnes, hogy megtudjam miben rejlik az ereje.

pinterest

"Anyja a mesékben gyönyörűnek festette le, márványbordájú és zafírszemű szobrairól beszélt, erkélyek alatt hajló akvaduktról és hozzá csatolt függőkertről, amelyben ahol húsevő növényeket nevelnek, de Arzén csalódott. A torony szürke volt, mintha pernye fedné. Hét-nyolcemeletnyi csonk maradt belőle, tetején hasadék tátongott, mintha villám tépett mart volna bele. Körülötte törmelék: szilánkosra repedt faldarabok, egymásra halmozott toronymorzsák kőből és néhai palaburkolatból."

Ami nem tetszett, hogy egyik szereplőt se tudtam megszeretni, valamiért mindegyikükben volt valami ami miatt elriasztott (amúgy erről pár hete írt több író is, hogy kell-e hogy szerethetőek legyenek a karaktereik - azt hiszem az én válaszom ez alapján: igen. Nem kell hogy tökéletesek legyenek, legyenek esendőek, de Dávid és Arzén a regény nagy részében kiállhatatlan volt számomra.)

A befejezés kicsit rövidnek éreztem, pedig már leszoktam arról, hogy elvárom, hogy az író a számba rágjon mindent, és mi történt több évvel a sztori lezárulása után a szereplőkkel? típusú kérdések se foglalkoztatnak, de kicsit többet szerettem volna megtudni a toronyról. Most akkor tényleg Isten eszköze, vagy ereje volt benne, vagy pont az ördögé? Vagy Isten próbatétele volt a bábelieknek?
Na jó végülis az is mutatja, hogy megfogott a könyv, hogy foglalkoztatnak ezek a kérdések, magamnak kell megtalálnom a megfelelő válaszokat :)

4/5

Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 404
Ár: 2990 Ft
Borító: 5/5 (csodaszép, olvasás előtt többször elnézegettem)

Interjúk ekultura (2014), sfmag
Anita blogja

Fülszöveg:

"Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot. Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek. A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus könyvével jelentkezik."