Csehov - Drámák és elbeszélések
A Szentpétervár ékköve után még szerettem volna az 'oroszok' körében időzni, ezért választottam következő olvasmányomnak a karácsonyra kapott Csehov könyvet. A Három nővér drámát már olvastam korábban és A csinovnyik halálát, de a többi ismeretlen volt.
Drámák: Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert
Csehov drámáiban a szereplők általában elbeszélnek egymás mellett, sokszor értelmetlen szövegeket mondanak (énekelnek, vagy oda nem illőket mondanak pl: Cserenyéskertben Gajev megnyilvánulásai a billiárd fogásokról, vagy a Három nővérben Szoljonij furcsa megszólalásai). És persze sokat filozofálnak - ez az orosz írók jellegzetessége (szerintem, meg a komor témák, a szenvedés és a vallásosság).
Mindegyik drámát tragikusnak éreztem a humoros beszólások ellenére is, a szereplők általában nem lesznek boldogok, mindig egy másik szereplőbe szeretnek bele, több papucsférj is megjelenik, gyakori probléma a pénzhiány. Többször is visszatekintenek a múltra a szereplők, de rájönnek, hogy rossz döntést hoztak, valamit elrontottak.
Elbeszélések: A csinovnyik halála, Prisibejev altiszt, A bérzongorista, Ellenségek, A 6-os számú kórterem, Anna a férje nyakán, Jonics, A menyasszony
Az elbeszélések is sokszor a drámákra hasonlítottak, a leíró részek lényegre törőek, bemutatják a helyszínt vagy az adott élethelyzetet, és a párbeszédek, monológok dominálnak. Szinte az összes novella valamilyen groteszk helyzetet mutat be. Az utolsó kettőben pedig a múltbeli helyzetek, események átértékelődése a téma.
Nekem főleg a drámák tetszettek, azoknak a helyszínei és élethelyzetei, az elbeszélések már sivárabb világot mutattak be.
4/5
Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 457
Ár: 950 Ft
Borító: 3/5
Drámák: Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert
Csehov drámáiban a szereplők általában elbeszélnek egymás mellett, sokszor értelmetlen szövegeket mondanak (énekelnek, vagy oda nem illőket mondanak pl: Cserenyéskertben Gajev megnyilvánulásai a billiárd fogásokról, vagy a Három nővérben Szoljonij furcsa megszólalásai). És persze sokat filozofálnak - ez az orosz írók jellegzetessége (szerintem, meg a komor témák, a szenvedés és a vallásosság).
Mindegyik drámát tragikusnak éreztem a humoros beszólások ellenére is, a szereplők általában nem lesznek boldogok, mindig egy másik szereplőbe szeretnek bele, több papucsférj is megjelenik, gyakori probléma a pénzhiány. Többször is visszatekintenek a múltra a szereplők, de rájönnek, hogy rossz döntést hoztak, valamit elrontottak.
Elbeszélések: A csinovnyik halála, Prisibejev altiszt, A bérzongorista, Ellenségek, A 6-os számú kórterem, Anna a férje nyakán, Jonics, A menyasszony
Az elbeszélések is sokszor a drámákra hasonlítottak, a leíró részek lényegre törőek, bemutatják a helyszínt vagy az adott élethelyzetet, és a párbeszédek, monológok dominálnak. Szinte az összes novella valamilyen groteszk helyzetet mutat be. Az utolsó kettőben pedig a múltbeli helyzetek, események átértékelődése a téma.
Nekem főleg a drámák tetszettek, azoknak a helyszínei és élethelyzetei, az elbeszélések már sivárabb világot mutattak be.
4/5
Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 457
Ár: 950 Ft
Borító: 3/5
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)