Emile Zola - A Patkányfogó

Zola munkássága eddig valahogy kimaradt az életemből, a Tisztes úriházzal már szemeztem a Könyvudvarban, de mégsem vettem meg, mert nem olvastam még tőle, nem tudtam mennyire tetszene. Azt hiszem ezután bátran belekezdek ebbe a könyvbe is. :)

"A regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise – a regény főhőse – szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják."

A regény főszereplője Gervaise, aki 'vadházasságban' él egy Lantier nevű férfival, akivel vidékről jöttek fel Párizsba két közös gyerekükkel. Gervais ekkor 22 éves, a Jószív Szállóban élnek nem túl fényes körülmények között. Egy reggel Lantier minden vagyonukat elviszi, otthagyja Gervaiset a két gyerekkel a szállóban. Végül hozzámegy a szállóban lakó bádogoshoz, Coupeauhoz, akivel apránként kikeveredik a nyomorból. Coupeau jóravaló ember, nem iszik, dolgozik, szereti Gervaiset. Szép lassan annyi pénzt sikerül összegyűjteniük, hogy egy kis mosodát nyitnak. Megindul a szekér, és elkezdenek pazarolni, Gervaise örömét leli az evésben, nagy vacsorákat, ünnepségeket rendeznek. Ám amikor egy baleset folytán Coupeau hónapokig nem tud dolgozni, elindul a család a lejtőn - elkezdenek inni, ellustulnak, veszekednek, verik egymást. És amikor már azt hinné az ember, hogy már elérték a lejtő alját, még tovább csúsznak.

Magával ragadott ez a regény, érdekes volt megismerni ezt a világot, amit Zola remek stílussal ír meg. Sajnáltam Gervaiset, amiért egyre rosszabb körülmények közé került, de a legvégén már azt kívántam haljon meg, megváltás lesz neki ennyi rossz után!

5/5