Jane Yolen - Csipkerózsa
Tavaly a World Fantasy Award jelölt és nyertes könyvek polcán szúrtam ki ezt a könyvet, ősszel a Könyvudvarban szemérmetlenül olcsón (490 Ft!!4) megvettem. A másik könyv amúgy erről a polcról Guy Gavriel Kay Ysabelje, amit szintén sikerült tavaly megszereznem - tavasszal szeretném ezt is elolvasni (amúgy ez is kapható a Könyvudvarban).
Terri Windling író, szerkesztő ötletének köszönhetően íródott meg ez a könyv. Felkért több írót, hogy ismert tündérmeséket formáljanak át, ez lett a Fairy Tale Series, mely 1986-2002 között 8 regényt foglal magába.
A Csipkerózsika történetet én is, mint sokan mások a Disney rajzfilm feldolgozásából ismerem - nem volt a kedvencem, nem is láttam olyan sokszor (mint mondjuk a rongyosra nézett Aladdint, A kis hableányt, vagy akár a Szépség és a Szörnyeteget - aminek az első pár percét féltem egyedül megnézni, így addig kimentem a szobából amíg nem történt az átváltozás...). Azóta olvastam több helyen, hogy az eredeti mesék egyáltalán nem olyan édesek, mint a későbbi feldolgozások - akad benne nemi erőszak, kannibalizmus, stb. A Metropolis Media szerencsére megtartotta a könyv előszavát, amiben olvashatunk az eredeti meséről, a forrásairól és arról, hogyan született meg ez a könyv. Sőt egy rövid tanulmányt is kapunk a könyv végén, ami segít feldolgozni a regényt.
Oweeo rajza. Deviantart. |
Becca, a legkisebb lány ragaszkodik legjobban a nagymamához, felnőtt korában is gyakran látogatja és ápolja az idősek otthonában, ahová betegségekor kerül. A regény indulása után nem sokkal sajnos a temetésen vagyunk, majd előkerül a nagymama féltve őrzött doboza az emlékeivel. A családja ekkor döbben rá, hogy nem sokat tudnak a korábbi életéről - csak annyit, hogy a háborúkor érkezett Amerikába. De ki volt egyetlen lánya apja? Mi volt az ő igazi neve? Honnan érkezett és hogyan? Konkrét válaszokat sosem kaptak tőle, egyre csak a megváltoztatott Csipkerózsika mesét hallhatták. A betegágyán már azt mondta Beccának, hogy ő maga Csipkerózsika és utolsó kívánságaként hagyta meg a lánynak, hogy keresse meg a kastélyát...
"Mindannyian történetekből állunk. És meglehet, hogy azok, amelyek a leginkább hazugságnak tűnnek, éppen hogy a legmélyebbre elrejtett igazságaink."
Becca, aki egy kis újságnál ír, vállalja a feladatot és egyúttal nagyanyja utolsó kívánságát, hogy kinyomozza a múltját. Több helyről is kap segítségét, és elindul a nyomozás a múltba a fényképeket, újságkivágásokat felhasználva. A könyv végére beavatást nyerünk abba, hogy milyen volt Lengyelországban a II. világháborúban nem kívánt elemnek lenni. Milyen volt egy munkatábor, és milyen egy megsemmisítő tábor.
Rövid de annál velősebb ez a regény. A szerkezete nagyon tetszett: a jelenbeli szálat megszakítja Nami meséje, a három lányunoka beszélgetése-versengése körülötte és érezhető a mindig más meserészletből, hogy hol van az a pont, ahol az idős asszony kiborul, ahol érezteti, hogy itt valami többről van szó, mint egy meséről - hátborzongató volt felfedezni a jeleket és összerakni a képet.
Izgalmas, szívszorító és frappáns feldolgozása lett a Csipkerózsika mesének és holokausztnak. Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a történelmi, világháborús regények, vagy szereti a meseátdolgozásokat. Olvasható kamaszkortól, van benne néhány kemény rész, de a világháború borzalmait nagyon szemléletesen meg lehet ismerni belőle - jobban, mint a történelemkönyvekből.
5/5
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2010
Eredeti cím: Briar Rose
Oldalszám: 202
Ár: 2670 Ft
Borító: 4/5
Rebecca egész gyermekkorának meghatározó élményei voltak Gemma* nagymama meséi Csipkerózsáról. Az amerikai kislány számára egzotikus európai folklórvilág azonban új értelmet nyer, amikor a nagymama halálos ágyán közli vele, hogy ő maga volt Csipkerózsa. Ez a vallomás hosszú útra indítja az immár felnőtt Beccát térben és időben egyaránt, mert csak egy másik földrészen fejtheti meg azt a titkot, amely homályba burkolja családja múltját. Ám Európában a várt csodák helyett a holokauszt nyomasztó emlékeivel kell szembesülnie, és ez a fokról fokra megismert történet, noha bizonyos párhuzamokat mutat a klasszikus mesével, egyre élesebb ellentmondásba kerül a gyermekként oly sokszor hallott „boldogan éltek, míg meg nem haltak” befejezéssel.Jane Yolen díjnyertes regénye nélkülözhetetlen olvasmánya lehet a felnövekvő új nemzedékeknek, mivel a történelemnek vannak korszakai, amelyeket nem feledhetünk el, nehogy véletlenül megismétlődjenek.* Pupi posztjából megtudtam, hogy az angol verzióban Gemma beceneve volt a mamának - ezt Naminak fordították a magyarban.
Nagyon szuper kis poszt lett, és örülök, hogy megtalált magának ez a történet!
VálaszTörlésNem is emlékeztem, hogy ez egy meseátdolgozásos sorozat része. Talán ez lett a legismertebb közülük?!
Köszi :))
TörlésNem néztem utána, de lehet, hogy a többit nem fordították le magyarra - ahogy néztem a listát, egyik szerzőről se hallottam eddig.