April Genevieve Tucholke - Wink, ​Poppy, Midnight

Mindig is szerettem a boszorkányos-mágikus történeteket, a legnagyobb kedvenceim ezek közül kerültek ki. Ezért is tervezem újraolvasni a nagy kedvencemet, az Átkozott boszorkákat (na meg mert jön a folytatás, vagyis előzményregény, amit megkaptam reciben a Netgalleytől :D). 

Visszakanyarodva ehhez a könyvhöz - Tícia blogján (ha még nem ismeritek nézzétek meg, varázslatos ;) ) láttam meg pár napja, amikor is Szent Iván éjhez kapcsolódóan összegyűjtötte a kedvenc mágikus könyveit. A listáját alkotó könyvek nagy részét olvastam, több kedvenc könyvemet is tartalmazta, de ez eddig kimaradt. Gondoltam ha megvan a könyvtárunk polcán akkor le is tudom ezt az 'elmaradást'. A borító élőben is olyan szép, mint a képeken, nem győztem böngészni a részleteit.

forrás

Először is meglepődtem a szellős szedésen, de gondoltam ez egy ifjúsági könyv elsősorban, ezért lehet ilyen. (De fenntartom azt a véleményemet, hogy nem kell lebutítani egy könyvet. A szellős szedés miatt lesz kicsit több mint 200 oldal ez a regény- mi értelme? A vastagság inkább csak elrettenti az egyszeri olvasókat, nem?)

A történetet három, nagyon érdekes nevű kamasz szemszögéből ismerjük meg. A kezdés elég ütős, a fiú, Midnight arról mesél, hogy lefeküdt Poppyval, aki igazi szőke szépség, de nincs benne sok érzelem. Midnight egyedül marad apjával és a furcsa Bell család melletti házba költöznek, pár mérföldre a korábbi lakóhelyüktől. A Bellék között van egy lány, Wink, aki Midnighttal egyidős és szinte azonnal létrejön valami kapcsolat közöttük. Poppy persze nem nézi jó szemmel, hogy egy furcsa, gyerekes kiscsaj elbolondítja az ő megunt pasiját, ezért elkezd szórakozni velük. A szívatásba belesegít a sleppje is, a Sárgák.

Az egymással való szórakozás egyre komolyabbra fordul és elkezdenek a szereplőink meghasonulni. Nem tudjuk már ki a "hős", "a gonosz", és a könyv vége is tartogat egy kis meglepetést. A szereplők változnak, a motivációik néhol elborultak, de van amelyikük fejlődik, de van akié szimplán fura.

A váltott nézőpontok számomra túlságosan pattogósan követték egymást, felületesnek éreztem az egész könyvet. Adott három érdekes szereplő, szép helyszín, – csipetnyi mágia, titkok, manipuláció – de valahogy az egész elnagyolt. Molyon az értékeléseket nézve egyetértettem valahogy mindkét oldallal - kicsit utáltam a könyvet, mert túlságosan összecsapottnak, vagy elnagyoltnak éreztem, viszont tetszettek a helyszínei, a hangulata, a képei. Túl sok volt viszont a mesei utalás, ahogy írtam a nézőpontváltások túl gyorsak voltak.

Furcsa-furcsa könyv. 

3/5

Kiadó: Menő Könyvek

Kiadás éve: 2016

Eredeti cím: Wink, Poppy, Midnight

Oldalszám: 254

Ár: 2990 Ft

Borító: 5/5

Fülszöveg:

Minden történetbe kell egy hős. És kell bele egy hitvány gonosztevő. És hogy még mi? Megfejtésre várok titkok…Wink egy vörös hajú, szeplős lány a szomszédból: senki sem ismeri egészen, a lénye csupa talány és rejtély. A szőke, ezüstszürke szemű Poppy a leggyönyörűbb és egyszersmind a legaljasabb és legkegyetlenebb lány a középiskolában: egy igazi manipulatív méhkirálynő. És itt van a harmadik, Midnight, egy édes, de bizonytalan fiú, aki nem tud választani kettejük közül. Wink. Poppy. Midnight. Két lány. Egy fiú. És egy rémisztő, veszélyes erdő, ahol egyre több borzalmas esemény követi egymást. Mi történt valójában? Van, aki tudja. És van, aki hazudik.