Tóth Krisztina - Pillanatragasztó

Hűű. Nem is tudom hol kezdjem. Szeretem Tóth Krisztina novelláit, amióta csak megismerkedtem velük, ezért vártam ezt az új gyűjteményt. Viszont olvasás közben - ami nem tartott sokáig, pár óra alatt végeztem vele - az járt a fejemben, hogy miért kell ennyire sötéten látni a világot, miért kell ennyire megalázni, kifacsarni a szereplőket? Nem áll közel hozzám ez a fajta írásmód, amikor az olvasó képébe nyomjuk az élet szánalmas, mocskos oldalát. Attól függetlenül, hogy sokaknak tényleg ilyen, és örülhet az ember, ha ezt nem is ismeri meg.

A depresszív témákon kívül viszont nagyon szeretem a stílusát, ahogy félmondatokkal el tud mesélni egy egész életet. Sokféle emberi sorsot, életet mutat be ebben a 25 novellában, nagyon jó a megfigyelőképessége, és a fantáziája is, hogy az itt-ott elkapott töredékeket egy olyan mozaikká 'ragasztja' össze, ami a mai magyar valóságot mutatja be. Külön érdekes a könyvbemutatón (lent belinkeltem) és Könyves Magazin őszi számában is elárult 'kulisszatitkok', vagyis milyen ötletből született meg egy-egy novella.
25 novella - az elmúlt 25 évből, TK első kötete is 25 éve jelent meg. Szépen keretbe fogja az első és az utolsó novella is a gyűjteményt - az első egy lány története 1989-ből, az utolsó egy hajléktalan fiúé napjainkból. Vannak teljesen hétköznapi történetek, de jó pár groteszk, A legtöbben a szereplők boldogtalanok, megcsalják egymást, az élet kifog rajtuk. Néhol megcsillan a humor is, de ez is inkább olyan először nevetsz utána meg elhúzod a szád-féle...
"Miközben beszélt, végig úgy érezte, hogy, a pszichiáter biztosan valami hisztérikus félhülyének gondolja őt. De ebben nem volt igaza, mert a pszichiáter azt gondolta, hogy a nő egészen hülye, kinézett viszont belőle egy stabil állást, egy hosszabb egy-két éves terápiát és esetleg egy futó kalandot is."
Az én naiv lelkemnek legjobban a Gyűrű című tetszett, ami - a közepénél jöttem rá - hogy váltott nézőpontú történet, egy libanoni fiú és egy idős magyar férfi szemszögéből.
A legtöbb novella az emberi gyarlóságot mutatja be, a biztosnak hitt kapcsolatok felbomlanak, mint ahogy az egyik novella szereplőjének a feje válik le a testéről (a borító így értelmet nyert számomra). Azt hiszem többször újra fogom még olvasni, annak ellenére, hogy az első reakcióm az volt, hogy miért kell erről olvasnom?

4/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 221
Ár: 2990 Ft
Borító: 4/5

Olvasnivaló:
Interjú (origo)
A könyvbemutatóról (konyvesblog)
Részlet: Pillanatragasztó, Megint büdös a víz, Ahogy eddig

Fülszöveg:
"Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik?A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora."

Megjegyzések