Arto Paasilinna - Az akasztott rókák erdeje

Év elején Amadeánál olvastam először erről a könyvről, akkor fel is pakoltam nagy hévvel a '14 nemzetes' polcomra. Az évnek lassan vége, de végre sikerült a könyvtárból megszereznem. A fülszöveg és a borító valóban kicsit elijesztheti az embert, ám én is csak azt tudom mondani, hogy egy különleges, vicces, mesés történetet olvashatunk a finnek egyik legnépszerűbb írójának tollából.

Három főszereplőnk közül először Oiva Juntunennel ismerkedünk meg, aki Helsinkiben él egy luxuslakásban, miután pár éve sikeres ellopott pár aranytömböt. Bajban van, mert a két bűntársa, akik helyette is ültek, éppen szabadulnak - az egyiket viszonylag könnyen visszajuttatja a rács mögé, a másik elől viszont menekülni kénytelen.
  

'Ötszázas' :D (forrás)

Sulo Remes őrnagy élete is zsákutcába fut, munkája teljesen kikészíti az unalom miatt, ezért szinte egész nap keserűnarancs pálinkát iszik. Érzi, hogy ha így folytatja így vagy úgy csúnya vége lesz, ezért egy hadgyakorlat után kivesz egy éves szabadságot. A Lappföldön van éppen, gondolja itt el is lehet egy ideig. 

Találkozik Oivával és egymást túllicitálva hazudnak valami sztorit magukról, hogy mit is keresnek a Lappföldön, a vadon szélén. Végül egész jó csapatot alkotnak, bár van néhány döccenő :D

Hozzájuk csapódik - a fülszövegben emlegetett anyóka, aki csak a könyv felénél jelenik meg - Naska az utolsó kolta lapp öregasszony, aki az idősek otthonába-hurcolás elől szökik meg. Csodával határos módon több kilométert megtesz és a fenti díszes kompániánál köt ki.

(forrás)

Az egész könyv bővelkedik a humoros jelenetekben, a furcsa sorsokban és szereplőkben - élvezet volt olvasni. Mese felnőtteknek ez is - nincs erre valami jó meghatározás? :D Jó kis olvasmány a hidegebb téli napokra - hóval, a Lappföld erdeivel és egy huncut rókával ;)

"Odakint csillagos volt az ég, mínusz 20 fok lehetett. Az udvaron Remes hóból formázott lámpása fénylett. Északi fény futott végig az égboltozaton a tanya alsó szélén. Egy magányos nyúl rágta a nyárfa kérgét. Az Akasztott Rókák Erdeje felől egy farkas szomorú üvöltése hallatszott."

A szerző wikis életrajzát olvasva esett le, hogy ez a mondat az első regényére utal: "A háziasszony hallotta ugyan, hogy egyszer egy férfi egy nyúl társaságában járta az országot, de ez egészen más eset." - ezt az első regényt, A nyúl évét is el akarom olvasni :)

4/5

Kiadó: Széphalom Könyvműhely
Kiadás éve: 2006
Eredeti cím: Hirtettyjen kettujen metsä
Oldalszám: 190
Ár: 1700 Ft
Borító: 4/5

Fülszöveg:

"A könyv Paasilinna életművének egyik legtöbb figyelmet kapott darabja. Mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, olyan szenvtelen hangon beszéli el a szerző az abszurd történetet: a főszereplő, akinek a lelkén számos, súlyos bűncselekmény szárad, menekülés közben a hóba, sötétségbe burkolt Lappföldön találkozik egy öreg parasztasszonnyal. Ő is bujdosik, mert nem akar egy szeretetotthon ápoltja lenni. A két regényhős az erkölcsi skála két végletét képviseli, mégis -legalább egy időre- sikerül otthont teremteniük maguknak ezen az északi világvégén… A népszerű finn író sok humorral-iróniával ábrázolja szereplőit és a vad kalandokat, amelyek izgalmas, szórakoztató olvasmánnyá teszik regényét."