Sjón - A macskaróka

Már nem emlékszem mikor, kinél bukkantam erre a könyvre, de a 'rókás kihívást' folytatva került elő újra - a Könyvudvarból pedig jó pénzért meg is rendeltem hétfőn. :)

Olyan rövidke ez a könyv, 130 oldal - kis alakú, van olyan oldal ahol csak egy bekezdés szerepel - tudtam, hogy gyors olvasmány lesz. Mégis amilyen rövid annál több gondolkoznivalót adott, és nem utolsósorban egy egzotikus helyszínre és kultúrába is belepillanthattam.

1883 januárjában indul a történet - in medias res úgymond - Baldur Skugasson tiszteletes egy barna rókát üldöz az izlandi tájon. Ez a fejezet csak pár bekezdésből áll oldalanként, és igen lírai. Olyan feszültséget teremt, és mintha ott lettem volna a hideg, kopár izlandi tájon a vadász és a róka nyomában. 

A következő fejezetben visszaugrunk pár napot az időben és megismerjük Füvész Fridriket, aki egyedül él immár szüleitől örökölt tanyáján. Régi barátját, és segítőjét temetteti el, Abbát. Visszaemlékezéséből derüll ki hogyan találkozott a Down-kóros lánnyal, hogyan vette pártfogásába. 

Az utolsó fejezetekben visszatérünk a vadászhoz, és kegyetlen sorsán elborzadunk, később jogosnak érezzük.

Nehéz úgy írni a cselekményről, hogy ne mondjak el mindent, hiszen olyan rövid. De talán sikerült úgy megírnom a posztot, hogy maradjon meglepetés, és a hangulat így sem fog elveszni.

Sjón ezzel a történettel egyrészt megmutatta az izlandi mitológia egy szeletét - a macskarókáét és emléket állít azoknak a Down-kóros embereknek, akikkel szörnyen bántak régen - ha nem ölték meg születésükkor, akkor eladták szolgának, embertelen körülmények között éltek. Fridrik személyében a megmentőjüket jelenítette meg, a humánumot és a kultúrát - ő 'csak' egy lányon segített, de megbosszulta a vele történt kegyetlen bánásmódot ("c'est la vie" ;) )

A könyv utószava szerint a macskaróka olyan lény, ami macska apától és róka anyától születik - ez a skuggabuldur (a tiszteletes neve erre játszik rá), fordított esetben egy ártalmatlanabb lény jön a világra a skóffin (amit rosszcsont gyerekre is mondanak). 

Hasznos volt az utószó, amiben háttérinfók voltak Izlandról, a mitológiáról és nevek kiejtéséről (amiket úgy mondogattam magamban, mint valami mondókát).

5/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2011
Eredeti cím: Skugga-Baldur
Oldalszám: 130
Ár: 2490 Ft (Könyvudvar 490 Ft ;) )
Borító: 5/5

• Részlet a könyvből, részlet 2
• Barangolás
• Idézetes-képes

Fülszöveg:

"A macskaróka című lírai hangulatú kisregény az 1880-as évek Izlandjára kalauzolja az olvasót. A két történetszál egyikében a vad és a vadász párharca bontakozik ki: a falusi tiszteletes napokon keresztül követi a barna bundás sarki rókát, mely „olyan ördöngös módon hasonlít egy kőhöz, hogy azon csak ámulni lehet”. Ennek a történetnek, mely a regény feszes és feszült kerete is egyben, a pap és a nőstény róka mellett a kegyetlenségében kegyes, fenséges természet a harmadik főszereplője. Mintha az emberi és az állati összeolvadna, végső soron minden természetté válik ebben a balladai élességgel megírt műben.
A másik történetszál ugyanekkor játszódik a komor hegyek tagolta Völgy egyik településén. A szerző lélektani empátiával és társadalomtörténeti pontossággal ábrázolja, és a mindennapokban mutatja meg a korabeli izlandi közösség évszázados hiedelmeit, átörökített babonáit és szokásait. A hagyományhoz, paraszti értékvilágához foggal-körömmel ragaszkodóknak szembe kell nézniük az európai modernizáció kihívásaival. Sjón ezeket az elvont problémákat eleven, tragikus és kedélyes élethelyzetekben mutatja meg: születéskor és temetéskor. Regénye – alcíme szerint – népi történet: ez egyszerre jelenti, hogy népmesei elemek tagolják a balladai históriát, és azt is, hogy néprajzi igényességgel ismerteti meg az olvasóval egy rusztikus társadalom belső határait.
Egyszerre metaforikus legenda és naturalisztikus parabola A macskaróka, komor mese a titkokkal teli skandináv horizontról.Sigurjón Birgir Sigurđsson 1962-ben született Reykjavikban. Művésznevét keresztnevéből rövidítette, de sjón azt is jelenti: ‘látás’. Pályafutását költőként kezdte, első verseskötete 1978-ban jelent meg. Prózát, drámát és dalszövegeket is ír, Björkkel is dolgozott együtt, többek között a Lars von Trier rendezte Táncos a sötétben című film betétdalaihoz írt szöveget. Jelen műve 2005-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját."