David Herbert Lawrence - Lady Chatterley szeretője

Ezt a könyvet is kerülgettem már egy ideje, 1001 listán is szerepel (már 85 könyvet olvastam róla :D). Egy tiltott szerelmi történetre számítottam, ám ehhez képest még látleletet nyújt a könyv a 20. század eleji angol társadalomról, az iparosodásról, a új normákról, a régi világ elvetéséről.

Borús képet fest Lawrence a kora társadalmáról: mindenki a pénzt hajhássza, a fogyasztást, nincs szerelem a házasságokban, (férfiként a nők akaratosságától való félelme is megjelenik a könyvben). A megjelenésekor botránykönyvnek számított, többször betiltották - ma már persze fenn se akad az olvasó a nemi aktusok leírásán, és hasonlókon. Persze Lawrence még meg tudta úgy írni, hogy szépirodalom maradjon. 

Connie fiatalon feleségül megy egy nemeshez, a világháborúban deréktól lefelé lebénült Cliffordhoz. Igazi házasságuk nincs, hisz nemi kapcsolatuk nem lehet - Connie férje írói ambícióit szolgálja ki, persze évek után megunja ezt is és új férfiak felé kacsingat. Ám nehezen talál megfelelő szeretőt, végül a Wragby birtok vadőrébe szeret bele. De nincs rózsaszín köd, az író eléggé reálisan festi le az életunt feleséget, akinek idő kell ahhoz is, hogy beleszeressen a vadőrbe és élvezze vele a szexet is. 

Ami furcsa volt - a szabadosság - nem a nemiség miatt konkrétan, hanem pl. Connie apja (70 éves öregúr) tudja, hogy lányának mi hiányzik és buzdítja, hogy keressen szeretőt. Na meg amikor elbeszélget Mellorsszal, a vadőrrel, hogy ugye jól alája fűtött a lányának?! 
"Homályosan maga is érezte, széjjelhullóban van valami módon. Érezte, elszigetelődött, elveszítette kapcsolatát a való, eleven világgal. Clifford csupán, meg a könyvei, amelyek nem léteznek... amelyekben semmi nincsen! Csak az űr, a semmi. Homályosan tudta. De mintha kőhöz verdesné a fejét. Az apja ismételten figyelmeztette: - Miért nem kerítesz szeretőt, Connie? Jót tenne, hidd el. "
A másik érdekes a nyelvi különbség - többször szóba is kerül, Mellors miért beszél tájszólásban, amikor megtanulta a köznyelvi angolt, csak lestem néha miket mond. Ez még egy szolidabb bók, amit Conninak mond:
"– Nincs ilyen segge senki másnak! Tiéd a világ legeslegszebb női segge! Minden ízében asszonyi, ammán hótbiztos! Te aztán nem az a fiús, fokhagymaseggű lányka vagy, nem ám! Szép nagy a segged, két szép partja van, abban leli kedvét a férfiember. Elbírná az tán az egész világot is, el ám!"
Ami tetszett: a természet, amikor Connie a birtok erdőjében barangolt és persze a szerelmi szál. Mannersszel megtapasztalta az ősi, természetes szerelmet, amiben fontos a szeretkezés, ahol nem szégyenkeznek egymás előtt és összhangban vannak a természettel. 
"Fülelve lépkedett tovább. Keskeny ösvény tűnt elébe a fiatal fenyők között, sehová nem vezető utacska. Connie azonban megérezte, járnak rajta. Kalandos kedvvel fordult rá az ösvényre; a sűrű, fiatal fenyvest hamarosan öreg tölgyek váltották fel. Közelebbről hallatszott a kalapálás a széljárta erdő csöndjében; fák között, még ha zúgatja is őket a szél, csönd van. Titkos kis tisztás nyílt meg Connie előtt, a tisztáson rönkökből ábdált, titkos kis kunyhó. Hogy ő még soha nem járt itt! Rájött, ez az a csöndes hely, ahol a fácánokat nevelik; ott térdelt a vadőr, ingujjban, ő kalapált."
A befejezés kicsit összecsapott volt, nem ismerjük meg mit történt később a szereplőkkel, de a könyv végére már alig vártam, hogy letegyem, befejezzem. Érdekes történet, de untam a monológokat a társadalomról, és eléggé depresszív hangulata van az egész regénynek. Egyszer jó volt.
3/5

Kiadó: Ulpius
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: Lady Chatterley's Lover
Oldalszám: 452
Ár: 3000 Ft
Borító: 3/5
Fülszöveg:
"Constance egy szerelemtelen házasságban él deréktól lefelé mozgásképtelen gazdag férjével, előkelő birtokukon. Az arisztokrata fiatalasszony szenvedélyes viszonyt kezd férje szolgálójával, aki nyers erejével és magatartásával, alsóbb osztálybéli származásával, és nem utolsósorban férfiúi bájaival legyőzi Constance minden fenntartását, és bűnre csábítja… D. H. Lawrence botrányos regénye máig felkavaró erővel tárja fel egy férjes, ám magányos asszony vágyainak szenvedélyes beteljesülését. A felvállaltan érzéki, sokszor pornográf jelenetei miatt többször tiltólistára került mű nyíltan szól a szenvedély erejéről, amellyel gyilkolni éppúgy lehet, mint új életet adni, vagy legalább elfogadni önmagunkat, vágyainkat, angyali és ördögi mivoltunkat."

Megjegyzések