Janelle McCulloch - Párizsban az élet – A szerelem és a csábító fehérnemű nyomában
"Egy Londonban dolgozó ausztráliai újságíró, Janelle McCulloch egy balsikerrel végződött kalandja után Párizsba menekül, hogy helyreállítsa megtépázott önérzetét. A város kitörölhetetlen nyomot hagy benne, ezért évek múlva visszatér, mert újra élvezni akarja Párizs híres eleganciáját és pezsdítő szellemét. Csakhogy kiderül, a pezsgők és épületek gazdag kínálatában – meg az elegancia és csillogás mindennél fontosabb művészetében – eligazodni még nehezebb, mint tűsarkú cipőben róni a macskaköves utcákat. Janelle McCulloch a párizsi mindennapok éles szemű megfigyelője: beszámolója szeretetteljes, mókás és gyengéd.
Janelle McCulloch több mint 12 éve újságíró, dolgozott Ausztráliában és Európában, írt az utazásról, szerkesztett divat-, szépségápolási és belsőépítészeti rovatot, volt magazin főszerkesztője és rovatvezetője. Jelenleg designnal, építészettel, utazással és stílussal foglalkozik, írásai számos közismert ausztrál és tengerentúli kiadványban jelennek meg, többek között a Vogue Living, az Elle és a Home Beautiful hasábjain. Kedvtelve utazgat Melbourne, Európa nagyvárosai és a kontinensek közt fekvő több sziget között, élvezve, hogy munkája és érdeklődése egyik helyről a másikra vezeti."
A könyv borítója fogott meg először, és belül is szép fényképeket találunk, a fejezeteket bájos zöld alapon fehér pöttyös lapok tagolják - amikor kézbe vettem csak remélni mertem, hogy a tartalom is ennyire fog tetszeni.
Többé-kevésbé beváltotta a hozzá fűzött elvárásaimat, megismertem egy kicsit a párizsi mentalitást, szokásokat, helyeket, és a divatot. Ami nem tetszett, hogy ez a kör, amit bemutat nem a hétköznapi embereké, hanem a gazdagoké, akik megengedhetik maguknak, hogy hetente többször a Ladurée-ben egyenek-igyanak.
A másik negatívuma, hogy eléggé csapongó a stílusa (főleg a könyv első felében, a vége már letisztultabbnak tűnik), mesél egy estéről és hirtelen átvált egy másik történetre, végül visszakanyarodik, de ezzel már jócskán összezavar. Érdekes volt, hogy a hasonlatait a divatvilágból veszi, pl.: "elterveztem új életemet, amely annyira különbözött az ausztráliaitól, mint tűsarkú szandál a papucstól", stb.
Ez a könyv szubjektívan mutatja be Párizst, Janelle tapasztalatait, a múltját, az aggodalmait - sajnos nem sikerült annyira megkedvelnem őt.
3/5
Janelle McCulloch több mint 12 éve újságíró, dolgozott Ausztráliában és Európában, írt az utazásról, szerkesztett divat-, szépségápolási és belsőépítészeti rovatot, volt magazin főszerkesztője és rovatvezetője. Jelenleg designnal, építészettel, utazással és stílussal foglalkozik, írásai számos közismert ausztrál és tengerentúli kiadványban jelennek meg, többek között a Vogue Living, az Elle és a Home Beautiful hasábjain. Kedvtelve utazgat Melbourne, Európa nagyvárosai és a kontinensek közt fekvő több sziget között, élvezve, hogy munkája és érdeklődése egyik helyről a másikra vezeti."
A könyv borítója fogott meg először, és belül is szép fényképeket találunk, a fejezeteket bájos zöld alapon fehér pöttyös lapok tagolják - amikor kézbe vettem csak remélni mertem, hogy a tartalom is ennyire fog tetszeni.
Többé-kevésbé beváltotta a hozzá fűzött elvárásaimat, megismertem egy kicsit a párizsi mentalitást, szokásokat, helyeket, és a divatot. Ami nem tetszett, hogy ez a kör, amit bemutat nem a hétköznapi embereké, hanem a gazdagoké, akik megengedhetik maguknak, hogy hetente többször a Ladurée-ben egyenek-igyanak.
A másik negatívuma, hogy eléggé csapongó a stílusa (főleg a könyv első felében, a vége már letisztultabbnak tűnik), mesél egy estéről és hirtelen átvált egy másik történetre, végül visszakanyarodik, de ezzel már jócskán összezavar. Érdekes volt, hogy a hasonlatait a divatvilágból veszi, pl.: "elterveztem új életemet, amely annyira különbözött az ausztráliaitól, mint tűsarkú szandál a papucstól", stb.
Ez a könyv szubjektívan mutatja be Párizst, Janelle tapasztalatait, a múltját, az aggodalmait - sajnos nem sikerült annyira megkedvelnem őt.
3/5
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)