J. D. California - Rozshegyező

"Egy látszólag normális napon J. D. Salinger letörli a port öreg írógépéről, és belevág abba, amit már réges-rég meg kellett volna tennie. Amint leüti a billentyűket, újra életre kelti leghíresebb hősét, Holden Caulfieldet. Mr. C egy öregek otthonában ébred fel azzal a zavaró késztetéssel, hogy meneküljön jelen helyzetéből. Felszáll egy buszra, és érdekes utazásra indul New York utcáin. Nagy amerikai antihősként való fellépése után 60 évvel Mr. C ismét egy könyv lapjain találja magát, és fogalma sincs, miért történik vele mindez.
„Ez a baj az öregekkel: a legtöbbjüket már nem érdekli semmi. Már korábban is eltűnődtem ezen, de valójában csak most, hogy elmegyek az idős hölgy mellett, csak most tudatosul ez bennem. Egy bizonyos koron túl az ember egyszerűen elfásul. Szörnyű dolog ez, de ettől még így van. Az öregek már csak ilyenek – akár máglyára is vetheted őket, még csak fel sem jajdulnak.”
John David California svéd származású író, az igazi neve Fredrick Colting. A Rozshegyező az első szépirodalmi munkája, de más műfajokban már kipróbálta magát: több rövidfilm-forgatókönyv és útirajz fűződik a nevéhez. Művét nem folytatásnak, inkább az eredetivel párbeszédbe lépő, önálló írásnak tartja."

Mivel a Zabhegyező régi kedvencem, ezért kíváncsi voltam erre a 'folytatásra'.
A könyv úgy kezdődik, hogy Holden Caulfield felébred és nem tudja, hogy 60 év telt el azóta, hogy utoljára olvastunk róla. Elég groteszk helyzet, azt hiszi, hogy még mindig 16 éves, és csak azt álmodja, hogy öreg. Az ő mesélésével párhuzamosan megszólal 'Salinger' is - kommentárokat fűz a történésekhez, ezek arról szólnak, hogy milyen érzés újra írni erről a szereplőről, le akarja zárni a múltat, ezért az a célja, hogy megölje. Amikor Holden már New Yorkban van többször is majdnem meghal (pl.: majdnem elüti egy teherautó - ezt a jelenet háromszor, kicsit megváltoztatva írja meg az író (mármint az igazi író, California, vagyis Fredrick Colting - de bonyolult :D). Miközben Caulfield New Yorkban kószál, és visszaemlékszik az életére megismerjük a múltját, végül öngyilkos akar lenni, többször is próbálkozik...
Érdekes volt ez a könyv, a lehetséges folytatás, 'Salinger' kommentárjai - viszonya az általa teremtett karakterhez.
Viszont több dolog idegesített, amik ismétlődtek: nem érdekel pl. hogy milyen tűzforrónak érzi öregCaulfield a kávét, vagy hogy mikor kell könnyítenie magát (szinte minden 3. oldalon), emellett a végét már nehezebb volt követni, a hallucinációkat.
Az író eleinte még utánozza Salinger stílusát, amit úgy szerettem a Zabhegyezőben, de ez a könyv negyedétől -felétől eltűnik.

Egyszer jó volt elolvasni, de inkább az eredetit ajánlom ;)
3/5