Alice Hoffman - A tizenharmadik boszorkány

Ez volt a második könyv, amit Alice Hoffmantól olvastam, és ez is bekerült a kedvenc könyveim közé! Hasonlóan az Átkozott boszorkákhoz, itt is egy érdekes múlttal rendelkező család nőtagjai élete kerül a középpontba.

"A New England-i Sparrow család nőtagjai tizenhárom nemzedékre visszamenően különleges adottságokkal születnek. Mindegyikük márciusban látja meg a napvilágot, s tizenhárom éves korában ismeri fel rendkívüli képességét. A legelső közülük nem érezte a fájdalmat, másikuk megjósolta az időjárást, kezével enyhítette a szülési fájdalmakat, nem fulladt bele a vízbe, belelátott mások álmaiba. Stella, a legfiatalabb, a tizenharmadik, előre látja mások halálát. Áldás vagy átok ül a lányon? "

A könyv jelenébe Elinor a nagymama, a lánya Jenny és az unoka (a 13. boszorkány a családban) Stella életét ismerjük meg közelebbről. Emelett apró töredékekben visszapillantást nyerünk a múltba, megismerjük az első boszorkányt Rebeccát, és a kisváros múltját.
A stílus nagyon megfogott, szétszórtnak tűnik, de mégis egységes. Az emléktöredékekből áll össze egy lebilincselő regény.
Nem csak a természetfeletti része miatt izgalmas, érdekes (ami meg kell mondjam, nagyon jól meg van írva - nem nehezedik rá a történetre, csak ott van mint egyfajta plusz, és mégis hihető a történet), hanem mert emberi sorsokat mutat be - az anya lánya kapcsolat nehézségét, azt, hogy egy fiatalkori döntés mennyire megváltoztatja egy ember életét.

A szereplők is nagyon jól meg vannak írva, egyedül Will figuráját éreztem eltúlzottnak - nem tudtam elhinni, hogy ilyen gazember valóban létezhet - de valószínűleg csak én vagyok túl naiv, és szerencsére eddig nem kellett megismernem személyesen egy ilyen embert.

A szöveg nagyon szép, sok a természeti kép, állandóan virágok, méhek jelennek meg a képzeletünkben.
Ami még nagyon tetszett, hogy sokszor nem rág az ember szájába dolgokat - van egy-két esemény, amire van egy kis utalás és a szöveg hagyja, hogy az olvasó maga jöjjön rá, hogy akkor most mi is az igazság? (Gondolok itt pl arra, hogy Jenny rájön kinek az álmát látta a 13. születésnapján, vagy azon is eltöprengtem, hogy Rebecca valóban nem érzett fájdalmat, vagy csak tettette, elfojtotta?

Egyszóval: kedvenc!
5/5